noway Creative Commons License 2002.01.13 0 0 21
Szia antroposz!

A káosz is a rend egy magasabb formája, ezt a matematikusok már régóta tudják :-)
A vallás (a szót kellöen tágan értve, nem feltétllenül az istenhívö vallásokra gondolva) a kultúra magja: vallás nélkül nincs kultúra, kultúra nélkül nincs társadalom. A vallás a kultúrának az a központi része, az a közös nevezö, amit senki se kérdöjelez meg, vagy ha mégis, azzal a társadalom perifériájára szorul, mintegy kizárja magár belöle. (Gondolj csak például a szélsöjobbot övezö elutasításra, föleg nyugaton!) A vallás tartalmazza azokat az értékeket, amelyeken a társadalmi rend nyugszik. A király isteni származását vagy elhivatását, vagy éppen az alapvetö emberi jogokat.
Én az "egyéni vagy közösségi szinten fontos szerepet játszó" vallásokat szívem szerint nem is nevezném vallásoknak (kivéve, ha a közösség kellöen elszigetelt). Vallás szerintem csak az lehet, ami képes létrehozni és fenntartani a saját kultúráját (gondold csak végig, hány és hány ponton szötte át a középkori ember életét a vallás, az ünnepektöl kezdve a naptáron át a népmüvészetig!), és erre manapság csak a szekták képesek, azok is csak igen nagy áron. A "történelmi" egyházak (találó név!) vallásossága gyökértelen dolog, nem véletlen, hogy a szekták felöl annyi kritika éri: a kultúra kipusztult, és csak a váza maradt meg, a vallás karikatúrája.
Ami manapság leginkább képes saját kultúrát teremteni és fenntartani, az a fogyasztás vallása, és valahol ez jellemzö a mai demokráciára is szerintem: alapvetöen fogyasztói demokrácia. A pártok termékként jelennek meg, jó reklámmal és gyakorlatilag lényegtelen tartalommal.

Egy diktatúra szerintem sosem lehet tökéletesen istentagadó, mégha azt is állítja magáról. A fegyveres szervezetek fenntartásához szükség van valamiféle ideológiára, a vezetöben összpontosuló tekintélytiszteletre, és, mivel a fegyveres testület nincsen (hogy is lehetne?) elszigetelve a lakosságtól, ez óhatatlanul kiterjed arra is, még ha a diktatúra vezetöi ezt nem is akarnák (márpedig miért ne akarnák?). Törvényszerü jellemzöje ez az emberi viselkedésnek, hogy az elnyomott elöbb-utóbb elkezgi magánál felsöbbrendóként tisztelni elnyomóját, ezt sok kísérletben kimutatták.

És a plurális demokráciához milyen vallási forma illik? Netán politeizmus?

Nyert. :-) Az egymással versengö politikusok, mint a pantheon hol összetartó, hol egymás ellen forduló tagjai...

Előzmény: antroposz (17)