Szeretnék, nem is csak 1:7-re.
Akkor aztán senki nem szólna bele a gondolataimba, mindenki az eszemér' meg a különcségemér' csodálna. Nem kéne azon törnöm a fejem, hogy szép vagyok-e, mert minden ruhámban egyformán jófej lennék.
Csak Nagy Gondolatokkal foglalkoznék, minden mással hagyjanak engem békén!
Nem kellene magyarázkodnom, mit miért csinálok úgy, ahogy, és még büxe is lennék rá, hogy én máshogy.
Ja, és a nőknek ÉN szabnám meg, mikor, mit, és mennyit. És nem azt mondanám hogyha épp nincs párom, hogy egyedülálló vagyok, hanem azt, hogy SZABAD + FÜGGETLEN!!! És akkor asziszik: én aztán tudom, hogy kell élvezni a Zéletet...