Ellenzem a Hepburn-féle írásmód használatát. Ugyanis az is rengeteg félreértéshez vezet. Vegyük például a nemrég megjelent japán szakácskönyvet, amiben az irasshaimase (fonetikusan: "irassaimasze") szót az író "iraszhajmasz"-nak írta, az "okaerinaszai"-t meg "okerinaszai"-nak, egyszerűen azért, mert nem tudta, hogyan kell olvasni. (Más kérdés, hogy miért ír vki ilyen könyvet, ha ennyire nem ért hozzá.) Namost vszínű a Hepburn-féle írásmódot olvasva a legtöbb magyar olvasó hasonlókat tesz, mint az említett könyv írója :)
Szerintem egyáltalán nem zavaró a fonetikus írás, ahhoz mindenkinek van karaktere, egyértelmű, és nem kell olyan nagyon sokat gondolkodni, ha a gésa helyett geishára kell rákeresni angol nyelvkörnyezetben.

A fonetikus írás alól van néhány kivétel, amelyek már túlságosan beépültek a köztudatba: Tokió (Tókjó), Kiotó (Kjótó) és Oszaka (Ószaka).

A Szaku magazin tényleg jó... :))))