Labdarúgás: Bicskei Kínában vár új szerződésére

Ha minden jól alakul, akkor a tízmillió lakosú Senjang város együttesét, az FC Senjangot irányítom jövőre.

- Mit értsünk azon, hogy ha minden jól alakul?

- Fogalmazzunk úgy, hogy eddig jól haladnak a tárgyalások. Várhatóan csütörtökön, legkésőbb pénteken eldől, engem választanak-e a vezetők.

- Merne tippelni a befutóra?

- Dehogy merek! Egytől egyig kiváló szakemberek a riválisok, örülök, hogy egyáltalán felmerült a nevem.

- Mi az, amit mindenféleképpen tudnunk kell a senjangi csapatról?

- Azt, hogy lehetne jobb is... Kaptam ugyanis én is néhány kazettát a vezetőktől, ezeket végignéztem, és mit tagadjam, láttam már acélosabb gárdát is ennél.

- Miért, tavaly hogy szerepeltek Senjang büszkeségei?

- Tök utolsók lettek.

- A másodosztályban dolgozna?!

- Szerencsére nem, mert éppen most növelik az élvonalban rajthoz álló csapatok számát, és az átszervezésnek köszönhetően a Senjang megmenekült a kieséstől.

- Hála istennek... Őszintén válaszoljon: szívesen edzősködne Kínában?

- Csábító a feladat, vagyis a válaszom igen. Arról nem beszélve, hogy egy csodálatos világ várna rám. Legutóbb tizenöt éve jártam itt, hihetetlen, hogy másfél évtized alatt mennyit fejlődött ez az ország. Kedden szabadnapom volt, fogtam magam, felmentem Pekingbe, és csak ámultam-bámultam a szinte a semmiből kinőtt harminc-negyven emeletes felhőkarcolók láttán. Figyelje meg, húsz év múlva már a japánokat is lehagyják majd.