A biztonság kedvéért it van a kiindulási példám:

Futó kaland, egyszeri nemi kapcsolat. Semmi védekezés. Terhesség. Abortusz elutasitása. Gyerek születésekor tartásdij követelése, odaitélése. Helyes-e?

Tehát:

>>nekem továbbra is furcsán hangzik jogot emlegetni egy alapvetően biológiai mechanizmus, vagy funkció kapcsán... mintha az evéshez, alváshoz, anyagcseréhez, lélegzéshez való jogot emlegetnénk...<<

Na most... ezek általában nem olyan funkciók amelyek partnert igényelnek a teljesüléshez.
A "joga van" kitétel csupán annyit jelent, hogy a társadalom nem tilt valamit törvényekkel. Vagyis megengedi. Egyes kapcsolatokat tilt. Bizonyos személyektől megvonja ezt a jogot (pl. rabok). (Egyébként a légzéshez - élethez - való jogot is megvonhatja, bár ez szerencsére Európában már nincs igy.)

>>Viszont én eleve feltételeztem, hogy felnőtt, épelméjű férfiakról és nőkről beszélünk<<

Nos, ha a nemi kapcsolatot biológiai funkcióként definiáljuk, akkor elsősorban ebből a szemszögből kellene vizsgálni a lehetséges következményeket is. Ezeket a biológiai következményeket felnőtt, épelméjű emberek képesek felmérni. Mind a saját biológiai működésüket, mind a másik autonóm résztvevőét illetően. Ez azonban még nem kellene alap legyen arra, hogy a saját biológiai következményeiken kivűl a másik résztvevő fél biológiájára gyakorolt hatással is kötelesek legyenek törődni.

Ha autonóm, felnőtt, döntésképes személyekről beszélünk - márpedig ebben egyetértünk -, akkor ehhez hozzátartozik a saját döntésekért viselt felelősség is. Szerintem ebben is egyetértünk, csak te nem értesz egyet azzal, ahol én ennek a határát meghúztam.

>>Azért hadd legyen már szabad a nőnek is pusztán az örömszerzés, ne pedig kizárólag gyereknemzés céljából kalandozni.<<

Várj! Azt hiszem félreértettelek, illetve nem pontosan válaszoltam. Ugye azt mondtad, hogy akkor szerintem egy nő csak akkor lépjen nemi kapcsolatra, ha akar/képes egy gyereket egyedül felnevelni.

A pontosabb válaszom erre a következő. A női egyenjogúság logikájának megfelelő megoldás az, hogy egy nő csak akkor lépjen előzetes jogi kötelezettségek (pl. házasság) nélküli nemi kapcsolatra, ha akar/képes annak őt érintő minden lehetséges - és józan ésszel kalkulálható -következményével önállóan szembenézni.

Természetesen legyen joga bármilyen célból nemi kapcsolatot létesiteni (már ami nem sérti mások jogait). De csak akkor, ha a potenciális következményeket is hajlandó önállóan viselni.

Ami a következő két véleméyt illeti, egy kicsit megkavartál. Nem mondanak ezek ellent egymásnak?

>>Ha pedig a védekezés ellenére mégis teherbe esne, akkor azt a férfi teljes kihagyásával lehessen megszakítani mielőbb. <<

>>Egyébként nekem az a véleményem, hogy ha egészségileg a szülés lehetséges az anyánál, de nem akarja megszülni, viszont az apa akarja a gyereket, úgyis, hogy az anya nélkül, egyedül vagy más társsal is vállalja a gyermek felnevelését annak összes örömével, keservével, anyagi terhével, minden egyébbel, akkor a nőt igenis kötelezni kellene a gyerekszülésre.<<

Most akkor pontosan hogy van ez?

>>teljességel ellenezném [korlátozni a nők jogát a szabad nemi kapcsolathoz]. Sőt: felháborít még a lehetősége is. <<

Akkor jó. Engem is :)

>>Ezen az alapon meg lehetne tiltani, hogy pl. a vakok, mozgássérültek kimehessenek az utcára, merthogy könnyebben balesetet szenvedhetnek.<<

Nagyon helyes. Úgy látom egyetértünk abban, hogy csupán fizikai adottságaik miatt ne legyen korlátozva az egyébként döntésképes egyének joga arra, hogy az őket fenyegető kockázatok ismeretében döntéseket hozzanak. Joga van például egy vak embernek arra, hogy eldobja a botját és elkezdjen szaladni. Van-e viszont joga arra, hogy az ELMÜ-től a kezelési kötségekhez való hozzájárulást követeljen, ha nekiszalad egy vilanyoszlopnak? És ha minden óvintézkedés megtétele ellenére (mind a saját részéről mind az ELMÜ részéről) mégis nekimegy egy villanyoszlopnak?

>>mért kellene eleve büntetni olyan nőket is, akik meg akarják/tudják oldani a fent említett korrekt módon, önállóan, felnőtt módra a saját nemi szabadságukat<<

Egyetértek. Helytelen lenne őket büntetni azok miatt akik erre nem képesek vagy nem hajlandók. (Bár azért van hasonlóra példa. Hiába vannak pl. jónéhányan akik 280-nal is, vagy néhány sör után is biztonságosan vezetnek, mégis mindenkinek egyformán tilos.)

Viszont szerintem ugyanilyen helytelen a férfit büntetni azért, mert egy nő aki önállónak tekintette magát akkor amikor a jogaival élt (vagy a biológiai funkcióját gyakorolta) hirtelen nem tekinti magát ilyen önállónak amikor a felelősség viseléséről (vagy a biológiai következményekről) van szó.

:) Azt hiszem én innentől nem nagyon tudok a témában új érveket felhozni. De szivesen folytatom a "vitát", ha még nem untad meg.