éghajlatváltozás
2001.12.17
|
|
0 0
38
|
Az ETK oktoberi sajtonyilatkozatából:
Az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK) megbízásából külföldi laboratóriumokban végzett termék-vizsgálatok egy szalámifajta esetében mutatták ki, hogy a töltőanyagként használt szójafehérje egy része bizony módosított növényből származik. Igaz, az idegen fehérje csak elenyésző, 0,2%-os arányban volt jelen. Ez jóval alatta marad a törvény által előírt 1%-os küszöbértéknek, így termék jelölése sem kötelező. Nem tudjuk azonban, hogy egyedi esetről, véletlen keveredésről vagy szélesebb körben elterjedt problémáról van-e szó, és azt sem, hogy ez milyen következményekkel járhat. A húsipar szakmai szervezeteitől tájékoztatást sajnos megkereséseink ellenére sem kaptunk. Azt viszont tudjuk, hogy Magyarország évente több tízezer tonna szóját importál, részben a géntechnológián alapuló mezőgazdaság fellegvárából, az Egyesült Államokból. Ennek túlnyomó részét ugyan állati takarmányként hasznosítják, de kisebb részben emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe is bekerül.
Nemcsak élelmiszereink, hanem a külföldről származó vetőmagok esetében is fennáll a genetikai "szennyezés" veszélye. Több jelzés érkezett már arról, hogy különböző, nemesítésre szánt magtételek vizsgálata pozitív eredménnyel járt, azaz kimutatható volt bennük idegen gén. A megismételt tesztek azonban nem erősítették meg ezeket az eredményeket – csak remélni tudjuk, hogy jelentéktelen véletlenekről van szó, és a probléma a jövőben sem öld nagyobb méreteket.
A genetikailag módosított növényeket (és a belőlük készült élelmiszereket) övező, folytatódó bizonytalanság miatt világszerte változnak, szigorodnak a szabályozási rendszerek is. Az Európai Unió az év első felében fogadta el a genetikailag módosított szervezetek kibocsátásáról szóló direktíva jelentős újdonságokat hozó módosítását (2001/18), és további jogszabályok megalkotása is várható, pl. az alapanyagoknak és összetevőknek a teljes feldolgozási láncon keresztül való nyomon követésére vonatkozóan. A magyar törvényhozásnak is meg kellene fontolnia, hogy milyen irányban fejleszti tovább a géntechnológiai törvényt, gondoskodik-e a fenti problémák jövőbeli kiküszöböléséről, pl. a módosított és nem módosított növények határozottabb elkülönítése illetve a kockázatelemzés kiterjesztése révén. |
Előzmény: éghajlatváltozás (37)
|
|