Hát igen, azok hatalmas meccsek voltak; akkoriban általában több százan mentünk Pestre, persze, igazi rangadók voltak. Főleg a 96-os döntő két pesti meccse, ahol ugye először nyertünk, majd jött az a furcsa harmadik meccs, amikor a Gráczer már felállt a büntetőhöz a végén, és a kezében volt a bajnoki cím, de aztán nem dobhatott, meg volt egy-két hosszabbítás...
Na, olyan ideges se voltam még soha, de aztán mégis bajnokok lettünk. Nagyon remélem, hogy nem utoljára.
Biztos vagyok benne, hogy pár éven belül lesz megint jó csapat Pesten (bár nem tudom, hogy érdemes-e erőltetni). Renegetg embert érdekel ott is a kosárlabda, mégsem járnak sokan meccsre.