Kedves Kiran!
Már Petrie angol régészt is foglalkoztatta a felvezető folyosót elzáró kődugók tárolása. Úgy vélte, hogy ezeket a vízszintes járatban és a Királynői kamrában, vagy még inkább a Nagy Galériában tárolhatták. Viszont ő még nem foglalkozott részletesen a záródugók tárolásával és lecsúsztatásával.
Két régész és kétféle vélemény ütközött ezen a téren. A német Borchardt úgy gondolta, hogy a Nagy Galéria két oldalán végighúzódó padka üregeibe –függőlegesen állítva!- fagerendákat helyeztek, melyek tetején, úgy négy méter magasságban egy mesterséges padlót hoztak létre a galéria teljes hosszában. Ezen tárolták a temetés végéig a záródugókat. Ellenben a francia Goyon úgy vélte, hogy a padka egymással szemben lévő üregeit egy fahasábbal kötötték össze. Az így kapott rekeszekbe egy-egy záróhasáb került. A temetés végén kivették a fa rudakat és a köveket leengedték a felvezető folyosóba.
Petrie könyvében azonban nem sokat olvashatsz erről, viszont Peter Tompkinsnak a „Secrets of the Great Pyramid” (1971) c. könyvében egy egész fejezetet szán a gránitdugók elhelyezésének: „Why were the Pyramid passages plugged? When? And how?” (236-255. old.). Vito Maragioglio és Celeste A. Rinaldi olasz építészek híres nyolc kötetes művének, a «L'Architectura delle Piramidi»-nek 4. kötete (1965-ben adták ki) szól Nagy Piramisról (a szerzők minden kötet mellé egy dossziét is mellékeltek különböző léptékű tervrajzokkal). Itt is sok szó esik a piramis lezárásáról vagy az előkamra gránitrostélyainak használatáról. De szintén jó áttekintés nyújt: Georges Goyon professzor könyve: a „Le secret des bâtisseurs des grandes pyramides, Khéops” (Paris, 1977). Ezenkívül ott vannak még August Mencken amerikai, David Davison angol és Julien Bruchet francia építészmérnökök különböző könyvei és írásai, melyek bőven szólnak a gránitdugók elhelyezéséről (egyébként e két utóbbi szerint azokat már az építés során bele kellett építeni a folyosóba).
Flinders Petrienek –aki 1881/82-ben mérte fel igen aprólékosan a gizai piramisokat- a The pyramids and temples of Gizeh c. 1883-ban kiadott könyve letölthető innen: http://www.bahaullah.net/sound/contents.html
Végezetül Kiran: örülnék neki, ha elhelyeznéd itt az elküldött képeket.
