hókeférke Creative Commons License 2001.11.30 0 0 73
Figyelek áámm!!!!
Rajtatok a szemem!
Betontuskóként, völgyzáró gátként, meg mindenféle minőségben is:-) Ha lesz egy kicsivel több időm, akkor folytatom, ám van itt egy gondolat, ami nagyon fontos, de itt páran nem értették meg. Megpróbálom részletesebben.

Magyarországnak Horvátország jelenleg igen fontos szomszédja. Nem a lánczos kutyus idejéből, hanem a sokkal korábbi és a jóval későbbi időkből. Nagy tévedés (mondhatnám nagyfokú ostobaság) egy szerbek által vezetett, soknemzetiségű ország kitudjamilyen határőrét összekeverni a jelenlegi Horvátországgal. Tudom, hogy a környezetvédők nem állnak az ész magaslatán, és ami onnan hiányzik, azt lelkesedéssel pótolják. Az ilyen embereket a legkönnyebb befolyásolni, ez mindig is így volt.

Csak megjegyzem, hogy az hogy ki kire mikor lőtt, azért sem jelent semmit, mert azokban az időkben magyarok is lőttek magyarokat. Nemcsak 56-ban, hanem később is a határon. Bizony, jónéhány ausztriai fát és bokrot megsoroztak AK-val a magyar határőrök is. Úgyhogy azt a bődületes ostobaságot visszavontnak tekintem.

Térjünk vissza Horvátországra. Magyarországnak - mint tudjuk - nincs tengeri kijárata (trianon sux).

Azt is bizonyára tudjátok - sőt, szerintem egyet is értetek ezzel a tendenciával - hogy a tengeri szállítás fontossága a jövőben növekedni fog, mert a közúti tömegáru szállítás át kell hogy terelődjön részben a vasútra, és ahol csak lehet, ott a még olcsóbb viziútra.

Magyarország szomszédai két tenger irányába nyílnak. A Fekete tengert - Románia és Ukrajna - azt hiszem, elvethetjük, részben az ottani szomszédokkal kialakult viszony miatt, részben a rossz szállítási infrastruktúra és/vagy hosszú útvonal miatt.

Az Adria felé több okból is kedvezőbb a helyzetünk. Az csak a legkisebb ok, hogy onnan nem kell átkelni az egyre szűkebb keresztmetszetnek számító Boszporuszon, de az adriai kikötőket - némi pénzért - rendelkezésünkre bocsátó Horvátországgal és Szlovéniával (ma még, amíg Ti el nem basszátok) baráti viszonyban állunk.

Tremészetesen a gazdasági kapcsolat az bizony pénzes dolog. Vagyis azokért a kikötőkért fizetni kell. A jövőben ezen kikötők szerepe fel fog értékelődni, ne feledjétek, hogy a közúti szállításhoz jelenleg olaj kell, és az véges mennyiségben van. Ne tévesszen meg senkit, hogy pillanatnyilag olcsó!

Jelenleg a magyarországi szállítók választhatnak a kikötők között, azaz versenyhelyzet van, ami segít az árak reális szinten tartásában. Ha az egyik ország kiesik, akkor ez a versenyhelyzet megszűnik. Most csak a legenyhébb bajt tételezem fel, azaz csak Horvátországgal veszünk össze.

Ezáltal a magyarországi szállítók drágábban tudják majd tengerre rakatni az áruikat, illetve az importőreink hajóról vonatra. Ki fogja megfizetni ezt a plussz költséget? Talán Ti, tiltakozók/tüntetők/önsínhezláncolók/stb? (a megfelelő szöveg aláhúzandó)

Nem, nem Ti fogjátok megfizetni, hanem mi mindannyian. És nem egy éven át, nem is 5 éven át, hanem sokkal tovább. A mi környékünkön olyan a levegő, hogyha két ország között egyszer megromlik a viszony, az egy évszázadon belül nem fog megjavulni. Az is lehet, hogy ezer év alatt se. Láthatjátok Ti is, Románia, Szlovákia.

Vajon ezt beleszámítottátok-e a hosszútávú hatásokba? Ti, az okosok, akik 50 - 100 évre látnak előre? Ha kéritek, kölcsönadok nektek egy darab egydiplomás betontuskó fejet, hogy legyen mivel gondolkodnotok.

Nna csá. Majd még fogok jelentkezni.