Ez nem általános egyáltalán. Az én gyerekeim nagyon szeretnek fakockából építeni, rajzolni, barkácsolni, pedig még aprókák. A mesékből sem szeretik a vadulós, villódzó fényű hülyeségeket. Felcsillan a szemük, ha a legkisebb ugrifüles vagy pl. Vízipók, csodapók megy. Igaz, ők naponta csak fél órát töltenek a tévé előtt. Többre nincs is igényük, gyönyörűen eljátszanak egyebekkel. Mesekönyveket nézegetnek, hajtogatnak, stb. Szerintem ez a szülő odafigyelésétől is függ. Nekem még sosem jutott eszükbe, hogy a mobilommal játszanak, jobban szeretnek együtt velem mondókákat mondani, énekelgetni. Ehhez persze kell, hogy a szülő leüljön a gyereke mellé, és ne rázza le bármi mással (tévé bekapcs, mobil a kezébe nyom... mert így kezdődik...)