Kedves Asztaltársak.
Nagymaros eredménye ma is velünk van és lesz.
Ma az érintetlen és csodálatos Drávát akarják "modernizálni" a kedves szomszédaink. Ezt a felhívást kaptam, kérem aki teheti továbbitsa, és a megfelelő helyen tiltakozzon, hallassa hangját. Ne engedjük, hogy a közöny megint hozzájáruljon egy gyémántunk elvesztéséhez.

Köszönöm

Felhívás
Bo¾o Kovaèeviæ - Horvátország környezetvédelemért felelõs minisztere hivatalos levélben értesítette a Magyar Környezetvédelmi Minisztériumot arról, hogy a Horvát Erõmûtervezõ Vállalat(Hrvatska Elektroprivreda), mint beruházó a Novo Virje vízerõmû felépítését tervezi Koprivnica-Kri¾evci megyében, a Dráva folyó Botovo és Kingovo közötti szakaszán.Részletek
http://www.ktm.hu/kulkapcs/drava/dokumentum/index.htm honlapon olvashatók, amely a horvát
vállalat(!!!!!!!!) által készített hatástanulmány összefoglalóját tartalmazza.
Ez a vízerõmû a Magyarország és Horvátország közötti határfolyónak egy olyan ; mintegy
50 km-es ; szakaszán kerülne megépítésre, amely teljesen Horvátországban folyik, így nem határa a két országnak. Mivel síkvidéki erõmûrõl van szó, ezért mûködtetéséhez nagy kiterjedésû víztározót (26,85 km2) kell építeni, a folyót fel kell duzzasztani. Ennek káros hatásai nem csak az
erõmû területén jelentkeznek, hanem az erõmû felett és alatt található folyószakaszon is, sõt a
Dráva közvetlen közelében lévõ területeken is. A Dráva folyó Õrtilos és Barcs települések között
részben szabályozatlan, természetes mederben kanyarog, zátonyokat épít, partot rombol. Ez a
szinte teljes érintetlenség ma már Európa legnagyobb részén is egyedülálló. A vízerõmûvet ennek a természetes állapotú szakasznak a közel felét kitevõ területre akarják megépíteni, veszélyeztetve annak élõvilágát. A víztározó megépítésével elárasztják a zátonyokat, szigeteket, holtágakat, kiépített partok közé kényszerítik az addig szabad folyót, ezzel
eltûntetve Európa szinte utolsó természetes folyószakaszát. A tározó egy nagy kiterjedésû tó, mely jelentõs változás az addig gyorsan folyó vízhez képest. Az erõmû felépítését követõen a talajvíz szintje meg fog változni, aminek káros hatása a folyó két oldalán több kilométeres távolságra is érezhetõ lesz, így Magyarországon is. A magas talajvizet igénylõ növénytársulások át fognak alakulni, az addig ott élõ növény és állatfajok nem találják meg életfeltételeiket, egyedszámuk jelentõsen csökkenni fog, esetleg ki is pusztulnak. Nagy károkat okoznak az erõmû alatti területeken a napi jelentõs vízszintingadozások (az erõmû mûködésébõl adódóan) is, hiszen a folyó élõvilága ehhez nem tud alkalmazkodni. A tározó és a folyó alatta lévõ szakasza közötti szintkülönbség nem teszi lehetõvé a halak és más vízi élõlények szabad vándorlását, mozgását a folyó felsõ szakasza felé. Ennek a természetes folyású szakasznak nem csak tájképi értéke felbecsülhetetlen,hanem élõvilága is gazdag, számos ritka növény és állatfajnak ad otthont. Ezek jelentõs részének fennmaradásához vízre, vagy a talajvíz által erõsen befolyásolt területekre van szükség. A
legritkább fajok azonban kimondottan igénylik a háborítatlan, természetes élõhelyeket, a
szabályozatlan, természetes folyású folyószakaszokat. Nagy számban találhatunk ritka, természetvédelmi szempontból értékes növényfajokat a holtágakban, zátonyokon, a folyó menti puhafaligetekben, mocsárréteken, valamint a magasabb térszínen elterülõ keményfaligeterdõkben. Ezek közül
több szerepel az IUCN Európai Vörös Listáján is. A Dráva mentén eddig mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elõ a magyar oldalon. Az állatvilág egyik legfontosabb faja a Plathyphylax frauenfeldi tegzes (Trichoptera), melyet e században, egyetlen ausztriai
példányán kívül, csak ezen a folyószakaszon fogtak és itt stabil populációja él. A számtalan itt élõ állatfaj közül említést érdemel a Magyarországon másutt nem fészkelõ kis csér (Sterna albifrons),a ritka fekete gólya (Ciconia nigra) és rétisas (Haliaetus albicilla). Az emlõsök közül a vadmacska (Felis sylvestris) és a vidra (Lutra lutra) elõfordulását kell kiemelni. Az eddigi felmérések kb. 4500 állatfaj jelenlétét bizonyították a Dráva mentén, a védett fajok száma
300. Közel 40 faj magyarországi elõfordulását itt sikerült kimutatni elõször. További információkat kaphatsz a stok@axelero.hu valamint a besemiki@axelero.hu címeken. Amennyiben szükséges, a felhívást angolul is el tudjuk juttatni bárkinek! A horvátok által készített
hatástanulmány hamarosan olvasható lesz magyarul is a www.extra.hu/somogy honlapon!
TILTAKOZZ TE IS A TERMÉSZETPUSZTÍTÁS ELLEN!

Kérünk minden ismerõsödnek, barátodnak küldd el ezt a levelet! Amennyiben egyetértesz törekvésünkkel, segíts abban, hogy ez az egyedülálló, csodálatos élõvilág tovább fennmaradhasson!
Akinél a lista elérte a 150-et kérjük erre a címre küldje el:
besemiki@axelero.hu