en nem vagyok gatlasos ebbol a szempontbol, bar ket pofon nekem sem erne meg a hercehurcat. de ha mondjuk arra gondolok, hogy a baratnomet, vagy barkit akit szeretek bant valami alja sopredek (vagy nem alja sopredek), minden tovabbi nelkul agyonlonem es soha nem lenne miatta lelkiismeretfurdalasom. ugyanez a helyzet onnantol kezdve, hogy eloveszik a kest vagy mas olyan eszkozt, amit nyilvan nem azert tart maganal, hogy eluzze az unalmat hanem, hogy az aldozatanak fajjon. ha meg akar szurni megerdemli, hogy meghaljon. szerintem nem kell az ilyennek masodik eselyt adni.
na most jol szetoffoltam magam, bocsi. kesore jar, nehez ilyenkor on lenni.

trooper