Kedves Félők és Bátrak!

Hogy a topic-kérdésre válaszoljak, ami eddig legjobban bevált nekem az az erősen aggodalmas homlokráncolás fagyott, enyhén görcsös és kifejezetten fanatikus mosoly alkalmazása együtt.

Egyébként meg nyugodt, higgadt tekintettel bele kell nézni aktuális agresszorod szemébe. Nem kihívóan, de őszintén, szándékkal és erővel. Ha lesütöd a tekinteted, félrepislákolsz, szóval menekülsz a szitutól akkor erőfölény-tudatában öntudatlanul megerősíted szándékát a zúzásban.

Tessék bakancsban járni hazafelé, meg bevásárolni, meg munkába (ott legyen külön lábbeli, sokbótart), különösebb programok hiányában bátran mindenhová (kivétel az opera például :). Vannak már egész tetszetős fazonok, amik Hölgyeken sem otrombák. Egy jó bakancs komoly fegyver, még ha nem is rugdalózásra veszi fel az ember, adott esetben hasznos lehet ensúlya s önnön integritása.

Szerintem ütni nem különösebben jó ötlet olyan ritka és kivételezett személyek számára, akik nem kizárólag a szájukat hanem a kezüket is használják munkájukhoz. Egy bedagadt csukló nem okoz különösebben kellemes és gyönyörteli létállapotot. Rúgni jobb. Hosszabb az ember lába mint a karja (jó esetben), távolabbra hat, és jóval erősebb is - pláne ha (akár minimális) testtömegünket belendítve lépünk érintkezésbe a légagyúval. Lásd bakancs.

Gondolatainkban is tolerálnunk kell a tőlünk esetlegesen de nagyon valószínűleg eltérő társadalmi/szellemi rétegbe tartozó humán entitásokat. Ez a hozzáállás szellemi nyitottságot okoz, és erőt sugall - nyitott lehet a gondolati síkod, mert nem érzed fenyegetve magad, nem kell "zárni". Ez az alkalmazott tolerancia első törvénye.

A második az, hogy a páncélököl kiváló önvédelmi eszköz, csak nagyon nehéz. Szerintem.

Az alkalmazott tolerancia harmadik, egyben legfontosabb törvénye az, hogy ha minden kötél szakad, kezdj el varázsolni. Jó hülyén hangzik, tudomén, de ha a full-kontakt konfrontáció elkerülhetetlennek látszik, némi amorf absztraktságában lenyűgöző és eleddig ismeretlen neokungfujihád mozdulattal, amit fejhangú szingaléz kotkodálással kísérsz, a 100%-os pontossággal beállt másodpercnyi döbbent csendet ama hasznos célra fordíthatod, hogy jól torkonlépd az ellent hogy fájjon. A meglepetés ereje terítette földre, már akkor elvesztette a csatát, amikor bámult, mint borjú az új kapura, ugye. Aztán ha nagyon vérzik, lehet elegánsan mentőt hívni mobilon. Záksőn.

Az aggresszorok egyébként csupán bezáródott, szürke hétköznapjaikból szeretnének ily penetráns módon menekülni, amiért igazán sajnálatra méltók szerencsétlen állati sorukban. Periferiális érzéksíkon leledzenek. Jacobson-szervükkel, szagról ismerik fel a félőket, nem vicc, tényleg. Mint a hüllők. Nem kell félni. Alkalmazott tolera van.

"És ne vágasd le az hajadat tarra, ne tedd magadra zsidók billogját, tested tartsd meg egészségében de szellemed építsed, s ne fogyassz oly anyagokat melyekből eleget teremtettem számodra született testedben, mert ezek a dolgok útálatosak és gyűlöletesek az én szememben, a tiedben dettó." ÚK1618