de azért van...

üzlettársam kifejezetten "büszke" üzleti tehetségére, ami szerinte örökölt. amikor vmi összejön mekkérdem, -Nem vagy te zsidó véletlenül? ilyenkor idétlenül vigyorog, és mutogatja - nem létező - karvalyorrát...

amikor ő említi: -x nekiáll sírni, hogy milyen drága a karácsony, én meg gondolom magamban: mit hazudozol, hülye zsidó, amikor egy zsinagógába jártunk...

szal szerintem a lényeg az, hogy külön kell kezelni a magán-, ill. közéleti zsidózást