whisper Creative Commons License 2001.11.06 0 0 29
sanya01, akkor itt lenne a válasz. Hozzáteszem, nem vagyok lépfene szakértő, tanulmányaimra támaszkodtam. Először egy általános leírást adnék, aztán válaszolok néhány konkrét kérdésedre.

Kórokozó: Csilló nélküli, vastag pálca alakú baktérium, 4-5 μm hosszú, táptalajban vagy szövetben hosszabb-rövidebb láncokat alkot. A szervezetben vaskos burkot képez, a buroktermelés képessége a patogenitás faktora. A szervezetebn spórát nem képez, ahhoz minimum 15 ºC, nedvesség és levegő szükséges.
A sejtfalában lévő poliszacharid antigén jellemző tulajdonság, rothadó hullarészekből is kimutatható.
Toxinjai: ödéma képző, letális és protektív.

Ellenálló képesség: a baktérium kevésbé ellenálló, hullában 4-5 nap alatt elpusztul. 50 ºC-on 15 perc, általános fertőtlenítőket nem éli túl.
A spóra igen ellenálló, 100 ºC-on főzve 10 perc, száraz hőben 160 ºC-on 20 perc alatt pusztul el. 10%-os formalin 24 óra alatt semmisíti meg. A baktérium a külvilágban nem szaporodik, állatról-álltara nem terjed (közvetlenül), csak fertőzött hússal, bőrrel, szőrrel. Az állatok rendszerint takarmányból fertőződnek a spórákkal.
Ha tengeri malac, nyúl vagy egér fertőződik, azok 1-3 nap alatt elpusztulnak.

Állatok: lappangási idő 3-5 nap, de súlyos esetben 1 nap is lehet. Kifejezetten érzékenyek a kérődzők és a lovak, a sertés kevésbé, a baromfi szinte alig.
Tünetek a bejutás helyétől függenek:
- szájon át: torokban és vékonybélben súlyos, vérzéses gyulladásos reakció, véres hasmenés, láz, elhullás.
- belégzés: véres, elhalásos tüdőgyulladás.
/- a lép hatalmasan megnagyobbodott, vérbő, tapintásra ropogó hangot ad/

Állatról-emberre: általában foglalkozási ártalom (erdész, hentes, húsfeldolgozó, birkanyíró, bőrfeldolgozó), leggyakrabban bőrfertőzés alakul ki.

Emberre vonatkozó adatok:
Lappangási idő: 1-7 nap, tüdőbe jutva 2-3 nap alatt halált okoz.
A nem kezelt tüdő és bélfertőződés 100%-ban halálhoz vezet.
A betegség átvészelése tartós immunvédelmet ad. Oltás elérhető, a baktérium sejtfalából a tisztított protektív antigénből lehet vakcinát készíteni, illetve hiperimmunsavót is. Általában oltássorozat kell, ami 1 éves védettséget ad.
Tünetek:
- bőrfertőzés: piros duzzanat, ami bevérzik, majd feketés pörk képződik (pokolvar), a környéke véresen-vizenyősen duzzadt. Ha a véráramba tör, akkor vérfertőzés alakul ki.
- bélfertőzés: szájon át felvett spóra vérzéses bélgyulladást okoz; láz, véres hasmenés
- tüdőlépfene: belégzett spóra, vérzéses, elhalásos, beolvadással járó tüdőgyulladás, magas láz.
- (a lép megnagyobbodott, vérzéses és szétfolyó)
Szövődményként vérzéses agyburok- és agyvelőgyulladás alakulhat ki.
Antibiotikumokkal jól kezelhető, 7-14 nap alatt teljes gyógyulás.
______

A spóra kb 2-4 μm nagyságú.
Megbetegedett állatok esetén szigorú állategészségügyi igazgatási feladatokat eszközölnek, innen emberi fertőzés nem történhet.
(Az ÁNTSZ adatai szerint évente 4-8 lépfenés emberi megbetegedést regisztrálnak).
A baktérium nem terjed szét az ambr szervezetében, csak helyileg szaporodik. Ha a véráramba kerül, akkor már csak órák vannak hátra az életből.
Székletben jelen van, de csak a bélfertőzéses forma esetén. Az ilyen eseteket kórházban kezelik, ott minden ürülék, váladék és azzal kapcsolatba került anyag égetésre kerül.
Egy pohár vízben nem szaporodik, a baktérium pár napot él túl, a spóra meg egyáltalán nem szaporodik.
Rágcsálók nemigen terjesztik, mert gyorsan elhullanak a fertőződés után. Az ember meg nem eszik nyers egeret, símogatással meg nem kaphetó el.
A betegséget kísérleti egéroltással is lehet igazolni.
Gyanús esetek: vérvétel, köpetvizsgálat, székletminta, sebváladék. Vizeletben nincs jelen.

Remélem segítettem! 8-)