Kedves Gomboc Artur!

"Szerinted mi a hűtlenség, és mikor lehet azt mondani egy nőre (férfira), hogy hűtlen?"
Először hadd mondjam meg, hogy szerintem mi a hűség. A hűség - számomra - elsősorban megbízható kitartást jelent egy személy (vagy valami) mellett. Amennyiben egy kapcsolat kizár más kapcsolatokat - pl. a házasságban - akkor a hűség az egyszer vállalt kapcsolat kizárólagosságának elfogadását is jelenti. ÖNKÉNT!!!
Egyesek szerint a hűség rabbá tesz, megakadályozza a humánum mélyebb kialakítását; az élet kalandja puszta kötelességteljesítéssé válik. De ez - megintcsak SZERINTEM(!) - nem igaz. Ugyanis egy párkapcsolatban a hűség alapja a szerelem, majd a megszelidített szerelem, vagyis a szeretet. És ha valakit nagyon szeretünk, akkor egyszerűen nem érezzük áldozatnak, hogy hűségesek vagyunk a társunkhoz. Hozzáteszem, mindennek persze kizárólag olyan kapcsolat esetén van létjogosultsága, amely végleges, de legalábbis véglegesnek érezzük. Itt bizonytalanságnak nincs helye. A "ha nem sikerül, majd megpróbálom mással" vagy a "ha meguntam, jön majd a következő" hozzáállás véleményem szerint egyáltalán nem elítélendő, sőt, épp ellenkezőleg: lehet, hogy arról szól, hogy keresem azt az egyetlen, aki mellett majd lehorgonyzok, s aki mellett a hűség nem áldozat, hanem természetes velejárója a dolognak.
Nos, a hűtlenség számomra mindennek az önmagunk felé (is) tett ígéretnek a megszegése.

"a hűség egy pozitív tartalmú fogalom-e? Kell-e hűség? Érdemes-e hűségesnek lennünk."
Aki már szeretett valakit úgy istenigazából, abban ezek a kérdések nem merülnek fel többé. Ha benned felmerültek, az azt jelenti, hogy Te még nem találtad meg a nagy "Ő"-t!
De azért ne add fel! :-)

csinnnKA