Hát akkó...

1. Előzetes sztereotípia: Portugália Magyarországhoz nagyon hasonló (terület, lakosságszám, színvonal), kultúrában és történelemben gazdag, az EU legszegényebb tagállamai közé tartozó ország, magyaros vendégszeretettel, spanyolos tájakkal és étkekkel. A kis országok közötti hagyományos szimpátiát feltételeztem a la Írország, Görögország, stb.
2. Tapasztalat:
a) Mogorva, egykedvű emberek, akiket az égvilágon semmi sem érdekel. A turistákat nem utálják, csak eltűrik, mint vmi szükséges rosszat, akit jól le lehet húzni, de aztán húzzon is a francba. (Ezen a téren tényleg magyaros a vendégszeretet, már ha a németek balatoni vendéglátása az etalon.)
b) Mindenért és mindenhol fizetni kell, és jó, ha csak egyszer. Lásd pl. Sintra, ahol a Disney-kastélyba (jó, nem így hívják, de úgy néz ki) három különféle -- külön-külön borsos árú -- díj van. Vagy az a szokás, hogy az ételhez kihoznak egy száraz zsemlét és ha megeszed, ha nem, felszámolják a végén -- étteremtől függően 300-400 (!) escudóért. Vagy nem írják ki az italok árát, és az óvatlan turista csak a kólájáért többet fizet, mint a menüért (megtörtént!). Plussz (vagy inkább mínusz, anyagilag): autópályadíjak. Vazzeg!
c) Segítőkészségnek még nyoma sincs. Spanyolokkal szemben óriás komplexus; a spanyol nyelvvel (amit egyébként mindenki kitűnően ért és beszél) jobb nem bepróbálkozni. Az angolt meg nem sűrün beszélik. Azt a néhány szót, amit kinyögsz a nyelvükön pedig egyáltalán nem értékelik, leginkább türelmetlennek tűnnek a portugálul próbálkozóval. Boltokban nulla köszönés (érdekes ellenpontja ez annak a gusztustalan hazai szokásnak, hogy az embert már az ajtóban lerohanja az eladó, segíthet-e), nulla segítség.
d) Minden rohad. Tudom: tengeri levegő meg miegymás. De itt nem csak erről van szó. A földszint általában OK, egy emelettel feljebb már nem OK. Érdemes a Praca do Commercioról induló városnéző busz tetejére ülni, ugyanis az pont első emelet magasságban visz el az épületek előtt. Tanulságos, hogy a Baixa -- a belváros, kb. Váci utca és környéke -- házai milyen lepusztult,igénytelen állapotban vannak. Itt nem csak pénzről van szó, hiszen telne az EU-alapokból talán erre is. De a portugál talán nem is igényli az esztétikus környezetet. (Ismét Mo.-ra ismerünk.) Volt valami duma az útikönyvben (Rough Guide), hogy azért ilyenek a legszebb szecessziós stb. házak, mert a tulajnak nem éri meg felújítani v. kiadni, inkább eladja, ledózerolják, azt építenek rá vmi modernet. Nyilván ez a gyakorlat is az állam (csendes) hozzájárulásával történik...
e) Most jönnek a teljesen szubjektív okok: nem tetszik Lisszabon mint város, de nem tetszik Algarve sem. Nagyon jó az éghajlat (meleg de szellős), de a tenger nem felhasználóbarát és az utak pocsékok (kiv. fizetős, lásd fent).

Namost. Ez mind nem zavarna, ha egy exotikus, harmadik világbéli országról lenne szó, nem az EU egyik tagállamáról. És ha nem lenne mellette Spanyolország, ahol kezdik megtanulni: a turista király(nő), és a szépre meg a jóra jön. Az egyetlen jó, ami portugál utankon történt, hogy átmentünk -- immár sokadszor -- Cordobába. Az a város mindig felvidít.

Van még sztori, de nem untatnálak vele titeket. De nehogy azt higgyétek, hogy rosszul éreztük magunkat P-ban. Azt már nem. Ezt a szívességet nem tesszük meg a portugáloknak.

jokutya, aki azért kíváncsi az ország északi részére, és nem zárja ki, hogy egyszer oda is ellátogat