Epikurosz Creative Commons License 2001.10.18 0 0 29
No, azért nem pont így áll a dolog, mert a civilizáció fogalma szorosan kötődik az emberhez.

De, lássuk mi az én véleményem:

Szerintem az utóbbi párezer évben hatalmasat fejlődtünk, de sajnos a fejlődés mellett végig megmaradt, sőt fokozódott az önpusztítás lehetősége is.

Vegyünk csak egy aspektust: a túlszaporodást.
Az orvostudomány fejlődése, jobb táplálkozás (korszerűbb mezőgazdaság) olyan túlnépesedés következett be, hogy nyugodtan kitehetjük a "Megtelt!" táblát bolygónkra. Ha ezt nem tesszük meg, akkor szép lassan a "Pokoli bolygó!" táblát kell majd kitenni.
Persze, más korokban is voltak félelmek a túlnépesedéstől, akkor az extenzív mezőgazdaság miatt féltek az emberek az éhhaláltól, és az intenzív termelés megjelenésével kiderül, hogy ez a bolygó mégiscsak több embert el tud tartani. Most, ha lenne egy erkölcsi forradalom, talán lehetne überolni a létszámot, de félek, hogy nem sokkal, ugyanis erkölcs ide vagy oda, kajálni kell, mozogni kell, szexelni kell, "navigare necesse est", és az erőforrások végesek. Pont.

Tudja ezt mindenki, tisztában vannak vele, és a bigott egyházak kivételével gondolkodnak a megoldáson, de sajnos komoly dilemmák vannak. Ugyanis: OK, mi magyarok nem szaporodunk túl, hanem tartjuk a szintet mondjuk 10 millión, de mi van, ha a románok belehúznak, és kitermelnek egy nagy népességfölösleget, amellyel végülis nem tudnak mit kezdeni, és olcsó munkaerő (jobbik eset), vagy inváziós ármáda (rosszabbik eset) képében ránkzudítják? Ez volt a példa kis léptékben, de lehetne mondani nagy léptékben is (arab, kínai bevándorlók stb.)

Tulajdonképpen ez a folyamat, amelyről beszélek, már létezik, csak nem csordult túl egy bizonyos tűréshatáron.

Hogy a dolog még cifrább legyen, és, hogy megteremtsem a gondolati átmenenet a következő mondandómhoz, mondok egy másik példát:

Kialakul egy kultúra (egy országonhatáron belül), fejlett iskolázottsággal, szociális hálóval, kommunikációval, miegymás. Ezt kihasználva az országon belül élő korai vagy későbbi betelepülők a nagyobb gyermekáldás révén, a fenti értékekeket létrehozó társadalom kárára, annak hátán számbelileg gyarapodhatnak. Így a fent említett szociális háló, iskolarendszer, más intézmények akár az őket évszázadok munkájával létrehozó népesség ellen is fordulhatnak; hisz a kész javakba beleülők nem valószínű, hogy átveszik a létrehozók értékeit is. (Ez lenne a kakukktojás esete.) Namármost, ha a kakukkok civilizációs szitnje alacsonyabb, mint a kiszorítottaké, akkor a kérdéses ország szép lassan elindul a lejtőn, az erőforrások elfecsérelése miatt hamarosan polgárháborús vagy háborús állapotok fognak eluralkodni, járványok törnek ki, és így szépen tovább.

Ellenkező esetben, ha a kakukkok fejlett kultúrával rendelkeznek, akkor nem történik más, mint az őslakosok vértelen kiszorítása a területükről, ami erkölcsileg mindenképp csúnya dolog; gazdasági szempontból talán hasznos, de mondjuk egy ilyen perspektíva engem, mint magyart nem sokat vigasztal, sőt a túlélési ösztön azt diktálja, hogy gatyába rázzam magam, leküzdjem a civilizációs hátrányt, és orcájába röhögjek a betolakodónak. Persze, ennek megvalósítása a legnehezebb, de ha valakinek van vér a pucájában, és szereti a kihívásokat, akkor bele kell vágni.

Bele kell vágni, de kivel? Ehhez az kellene, hogy az intézményrendszer szuperül működjön, a döntéshozó székekben csupa okos, tapasztalt, rafinált, IQ>175, EQ is jó magas emberke csücsüljön. És ne a középszer! Mert jelenleg Magyarországon sajna, az a helyzet, hogy a középszer uralkodik; önjelölt, lelkes, buzgó kis senkik, szagértők nyomatják a rizsát. Hogy közben megy lefelé a lejtőn a kóceráj - ez kit érdekel?
Fő a feeling, a talpnyalás (hogy csúnyábbat ne mondjak)...

Valahogy ez ami van, és ami lesz, a demokrácia eredménye is. Egy országnak olyan vezetői vannak, mint amilyenek annak az országnak a polgárai. Természetesen, egy abszolút monarchiában is fennáll a veszélye annak, hogy egy idióta kerül a trónra (mint, ahogy egy elnők is lehet idióta, akir szerencsére le lehet váltani), de a történelem azt mutatja, hogy egyrészt a királyok uralmát is kordában lehetett tartani, másrészt egy felvilágosult abszolutista uralkodó azért nagyon sokat tudott tenni, többet mint ma egy elnök, akinek jóval kisebb a hatalma. Ennyit erről, érzem, hogy nincs teljesen igazam, csak azt hiszem tényként kell kezelni, hogy a demokrácia lassan megbukik (már ahol létezett).

Olvasgattam a mai sajtót (MH): Fejtő Ferenc, Faludy György. Érdekes gondolatok. A legérdekesebb azonban Stephen Hawking csillagász véleménye (ő az, aki tolószékben ül, és mozogni nem tud, az agya viszont ép, de az nagyon). Szerinte minél gyorsabban létre kell hozni űrkolóniákat. Tökéletesen egyetértek vele, ugyanis nem megengdhető, hogy az emberi faj és értelem (?) csak erre a kis sártekére koncentrálódjon, mert túl nagy a veszélye annak, hogy egy katasztrófával a teljes fajunk kipusztul. Ha lesznek űrkolóniák, akkor nagyobb az esly, hogy - mit faj - túkléljük. Aszem logikus, csak még utópikus.

Előzmény: Landro (27)