70%-os? Az egész végtermék vagy csak az, ami először elkezd jönni? Az opálosság érdekes, nem is igazám tudok elsőre mit mondani. Akkor tud opálos lenni, ha túl sok utópárlatot hagyunk belemenni, de ha így lenne, akkor ez levinné az alkoholfokot. Másik fontos szempont a visszahigítás, itt a higító víz só és egyéb tartalma okozhat ilyet. Nem mindig. Volt, hogy barackpálinkát Visegrádi ásványvízzel higítva sem lett gond. Úgy általában a desztillált víz jobb, mint az ioncserélt, sőt utóbbit csak akkor használnék, ha biztos lenne az eredete.
Ötleteim:
1. még egyszer átpárolni, az utópárlat egy részét eldobni, desztillált vízzel higítani.
2. Deríteni. Mondjuk aktív szénnel. Erre a porrá tört gyógyertári anyag is megfelel. Nem kell sok elsőre (kb, egy tabletta/liter), viszont a szűréshez nem túl finom szűrőpapír kellhet.
3. A derítés előtt lehetne a hidegstabilitást növelni. Nem tudom, mennyi anyagról van szó. A higított opálos pálinkát ugyanis fél-egy napra be lehetne tenni a fagyasztóba, ott a hideg miatt még több kolloid kicsapódna, ezt meg lehetne próbálni hidegen (!) gyorsan (!) finom szűrőpapíron (!) leszűrni. Ez macerás mert magától lassan szűrődik, közben felmelegszik, szóval csak kis részletekben lehet csinálni. Ha az ember elszánt, akkor vehet szívólombikot, Büchner tölcsért és vízsugárszivattyút és hipp-hopp szűr is.
Ha a hideg páliba teszed a szenet, akkor nem gond, ha szűrés közben felmelegszik. De jobb, ha a szénre nincs szükség, mert ez a kívántos aromákat is csökkentheti.
4. Faforgács. A pálinkába előzőleg kimosott, kiforralt, esetleg pörkölt eper- vagy cseresznyefa forgácsot szórsz. Ettől enyhén konyakos, barna színű lesz a lé, de a forgácsnak derítő hatása is van. A pálinka íze is gazdagabb lesz így.

Ha még valami eszembe jut, írok.