Emberek!
Tulajdonképpen ugyanazokat a köröket futjuk, egészen enyhén más nézőpontból!
Ami a szerencse ebben a társalgásban, hogy legalább nem nagyon akasztottunk rá semmiféle ideológiai maszlagot, és ez így van jól. (Végre!!!!)
Lecsupaszítva a véleménykülönbségünk abban áll:

Én azt gondolom, hogy bármennyire is fájdalmas nekem, hogy a legjobb barátom Scootert hallgat - nekem ez egy szar - de nem erőszakolhatom rá a saját ízlésem, nem mondhatom neki, hogy hallgass bluest vagy Pege Quartettet, mert ő sikongató lábrázást kap tőle, hiába mondom neki, hogy ez a fasza!
Nem avatkozhatsz bele semmilyen módon senkinek az ízlésébe, mert egyszercsak begurulnak a "konzumidióták", lekötöznek egy székre és egy héten keresztül hallgathatod Lagzi Lajcsit, és agyhalott leszel...

Élni és élni hagyni, avagy mindent szabad, ami másnak nem árt.
Ez az alapelv, amit törvényeknek kell szabályozniuk.
Minden más mesterséges beavatkozásnak számít, ami csökkenti a stabilitást.
Tökéletesen pedig nem fog működni.Lehet itt akármilyen katasztrófa, bármekkora háború, az emberi lénynek - sajnos - nincs kollektív emlékezete, nem tanul a saját hibáiból, pláne, ha csak a történelemkönyvek lapjairól ismeri meg.

Hát akkor legalább a boldogságát hagyjuk meg.
Ha neki ez a brazil szappanopikat jelenti, legyen meg neki a mindennapi boldogsága.

Uff, én beszéltem.

vp