Ha a rossz körülményeken tényleg azt érted, hogy egy kis ketrecben tartották, nem foglalkoztak vele, szarul etették, akkor valóban szokatlan lehet neki az új helye. De szerintem pár nap alatt beleszokik. Ha idősebb, akkor talán valamivel nehezebben szokja meg.
Barátőm 1 évesen szabadította meg a nyulát az állatkereskedőtől, aki szintén ilyen gyalázatos körülmények között tartotta és ő csak évek múlva tudott felengedni, de akkor sem lett kezes nyuszi.

Csak azt tudom mondani, mi volt az enyémmel, amikor hazahoztam az állatostól. Ő egy törpe, lógó fülű, kosorrú leányzó és fél éves koráig nem kellett a kutyának sem. Nekem pedig akkor halt meg a másik nyuszim, ezért megvettem. Egy kis akváriumban lakott, néha kiengedték, de ennyi. Amikor leraktam a szállítót a szobámban, nem mert kijönni belőle, aztán egyfolytában rémülten dobogott. Akkor döntöttem úgy, hogy inkább berakom a ketrecébe (ami egy nagy ketrec, éjszaka ott van, nappal szabadon) pár órára, hadd szokja. Még ott is nagyon ideges volt, de aztán megnyugodott, a bekészített kaját is elkezdte enni és pár óra múlva kiengedtem. Aztán ha jól emlékszem, estére már teljesen belakta a szobám és másnapra már úgy viselkedett, mintha mindig is nálam lakott volna.
Mondjuk őt rendesen etették, de a tied is előbb-utóbb átszokik. Csak először ne adj neki sok zöldet, mert hasmenése lesz, ha eddig nem evett. Próbálj neki mindenféle zöldet adni, hátha valamelyikre majd ráveti magát.
A többiekkel is azért nem foglalkozik szerintem, mert még szokatlan neki, hogy nincs egyedül. Azt, hogy miért pisilte le, nem tudom megmondani. Az enyém akkor pisilt - főleg a bak - ha nagyon erős idegen szagot érzett. Nyöszörögni pedig akkor szokott, ha nagyon fél.

Most már eltelt egy nap, hogy van Gyula?