Micu Te! Ácsi!
Te se nézzd birkának a magyart!
Minden egy percig gondolkodni képes egyén tudja, hogy az amerika ellenesség a mindenkori kormányzatai ellen szól. Ők nem bírnak magukkal, ők mozgosítják hadseregüket antihumánus célokra, ők hazudnak szabadságot népüknek (a világ legmanipuláltabb társadalmának)ők azok, akik a világ javait 95%-ban birtoklók kormányai és nem az amerikai átlagemberé.
És hogy a fenti amerika ellenességnek lehet oka bőven, itt egy kis illusztráció:
Amerikai "haditettek" a XX.században
1900. június - Az Egyesült Államok csapatokat küld a kínai boxerlázadás leverésére.
1903. március - Washington kötelezettséget vállal a Panama-csatorna övezet és Kolumbia védelmében. December 18-án a Kolumbiából kiváló Panama állam szerződést köt az Egyesült Államokkal a Panama-csatorna amerikai kézbe adásáról.
1912. augusztus 14. - Amerikai tengerészcsapatok szállják meg Nicaraguát.
1913. - Amerikai blokád a mexikói forradalmárok támogatására.
1914. április 9. - Amerikai tengerészek tampicói (Mexikó) letartóztatása miatt amerikai flotta elfoglalja Veracruzt.
1915. július 28. - Amerikai csapatok elfoglalják Haitit, s csupán 1934. augusztus 6-án hagyják el a szigetet.
1916. november 29. - A Dominikai Köztársaságban amerikai támogatással katonai kormány alakul.
1917. április 6 - 1918. november 11. - Amerikai részvétel az I. világháborúban: 4 743 826 fő, ebből több min kettő millió Európában. Az első amerikai csapatok 1917. június 26-án érkeztek az európai hadszíntérre.
1927. - Mintegy ezer amerikai tengerészt küldenek Kínába a polgárháború idején az amerikai tulajdon védelmére.
1927. június 14. - A Nicaraguával kötött amerikai egyezmény alapján az 1925-ben kivont haditengerészeti egységek visszatérnek az országba.
1941. július 7. - Amerikai csapatok elfoglalják Izlandot.
1941. december 7. - 1946. december 31. - Amerikai részvétel a II. világháborúban 16 353 659 fővel.
1950. június 25. - 1953. július 27. - Amerikai részvétel a koreai háborúban 5 764 143 fővel.
1950. június 27. - 35 amerikai katonai tanácsadó érkezik Dél-Vietnamba.
1955. február 12. - Megegyezés születik arról, hogy az amerikaiak segítik a dél-vietnami hadsereget.
1958. július-október - Tízezer amerikai tengerészgyalogos érkezik Libanonba a kormány támogatására.
1961. április 17-20. - Az Egyesült Államok által támogatott kubai emigránsok szállnak partra a kubai Disznó-öbölben, de négy nap múlva leverik őket.
1961. - A csendes-óceáni flotta egy részét az Egyesült Államok demonstrációként a dél-ázsiai vizekre vezényli.
1961. december 10. - J. F. Kennedy amerikai elnök hozzájárul 15 ezer amerikai "katonai tanácsadó" Vietnamba küldéséhez.
1962. október 22. - november 30. - Kubai rakétaválság. 1963. november 1-2. - Dél-Vietnamban a CIA által támogatott katonai puccs megdöntötte Ngo Dinh Diem uralmát. Az év végén kb. 30 ezer főre emelkedett az amerikai katonai személyek száma Dél-Vietnamban.
1964. május 27. - Bejelentik, hogy amerikai katonai repülőgépeket küldenek Laoszba.
1964. július 30. - 1973. január 27. - Vietnami háború. Az amerikai részvétel 8 752 000 fős.
1965. április 28. - A katonai juntát megdöntő puccsot követően 14 ezer főnyi amerikai kontingens érkezik a Dominikai Köztársaságba az amerikai polgárok védelmére. A csapatokat a következő évben vonják ki.
1966. május 1. - Amerikai erők tüzérségi támadást intéznek Kambodzsa ellen.
1970. április 29. - Amerikai és dél-vietnami erők átlépik a kambodzsai határt, hogy "megvédjék Kambodzsa semlegességét". Az amerikai csapatokat júniusban vonják ki.
1973. augusztus 15. - A kambodzsai bombázások leállításával véget ér az Egyesült Államok 12 éve tartó indokínai katonai beavatkozása.
1975. május 12. - A Thai-(Sziámi-)öbölben a kambodzsai vörös khmerek naszádjai foglyul ejtik a Mayaguez amerikai kereskedelmi hajót. Másnap ezer amerikai tengerész-gyalogost vezényelnek Thaiföldre. 14-én az amerikaiak elsüllyesztenek három kambodzsai hajót, s 15-én kiszabadítják a Mayaguezt. 1983. október 25. - Grenada amerikai inváziója az amerikai polgárok védelmében, a politikai hatalomváltást követő káosz megakadályozására.
1986. április 15. - 33 amerikai gép bombázza a líbiai Tripolit és Bengázit a nyugat-berlini diszkó-merénylet megtorlásaként.
1989. december 20. - Amerikai csapatok panamai inváziója 20 ezer fővel (cél Noriega kormányának megdöntése). 1990. január 3-án Noriega tábornok megadta magát.
1990. augusztus 2. - Iraki csapatok megszállják Kuvaitot. Augusztus 8-tól külföldi erők (köztük amerikaiak) felvonulnak Szaúd-Arábiában Irak ellen.
1991. január 17. - A nemzetközi erők megkezdik az Irak elleni légitámadásokat (Sivatagi vihar hadművelet). Február 24-től indulnak a szárazföldi hadműveletek. Február 26-án Szaddám Huszein kiüríti Kuvaitot. Tűzszünet: február 28.
1992. december 9. - Az ENSZ égisze alatt, főként amerikai csapatok érkeznek Szomáliába, hogy biztosítsák az élelmiszersegély eljuttatását a lakossághoz.
1993. június 27. - Clinton amerikai elnök 27 robotrepülőgépet lövet ki az iraki titkosszolgálat bagdadi parancsnokságára.
1998. augusztus 20. - 13 nappal a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni pokolgépes merényletek után Clinton elnök parancsára robotrepülőgépekkel támadják az amerikai erők a terroristákat támogató Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdos feltételezett támaszpontjait Afganisztán területén.
1998. december 16-19. - Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapás-sorozatot mért Irakra. A "Sivatagi róka" fedőnevű hadművelet 70 órán át tartott, és súlyos károkat okozott az iraki katonai és egyéb stratégiai fontosságú létesítményekben. A bombázásra azért került sor, mert Szaddám Huszein iraki vezető két és fél éven át akadályozta az ENSZ fegyverzetellenőrei, az UNSCOM munkáját.
1999. március 24-június 20. - A koszovói konfliktus miatt az Egyesült Államok - a NATO-erők részeként - katonai csapásokat mér Jugoszláviára."
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
PETITION: HTTP://WWW.9-11PEACE.ORG/PETITION.PHP3 2001.09.11