Üdv Thoughts!

Őszintén sajnálom az elhatározásodat (bár megértem, ha függőségtől tartasz, az ellen valóban tenni kell) és biztosan hiányozni fognak a pozitív értelembe vett provokatív és mindenképpen elgondolkodtató kérdéseid, amikkel elárasztottad a Fórumot. Jómagam legalábbis porfitáltam belőle. Remélem, hogy idővel visszatérsz.
(off. a macskás topicban azért még válaszolok, ha úgyis olvasod még a fórumot)

"Mi van, ha mindez nem úgy van, ahogy gondolod, hogy van? (;"

Megszokottan jó kérdés, de nem ért váratlanul. Ezt minden meggyőződésembe a magam részéről belekalkulálom. Sosem tévesztem szem elől, hogy tudni nem tudhatunk biztosan semmit. :-)

Nem rendülnék meg az alábbi feltételezett tévedésektől, mert nem vagyok tévedhetetlen:
Hiszem Isten létét, de ha történetesen mégsem lenne vele soha találkozásom, biztosan nagy csalódás és szomoruság lenne, de azt hiszem az istenhit adta életmódot és felfogást akkor sem tartanám kárbaveszettnek, ha az életem után a nagy semmi jönne. Meggyőződésem, hogy az élet minőségére és a környezetére is pozitív hatással van, és ez akkor is mindent megér, ha néhány ember-léptékü évtizedre szól.
Hiszek a feltámadásban, de ha történetesen reinkarnáció létezne és új életformában újra megjelennék bárhol a világban, nem okozna különösebb traumát ennek a feldolgozása (már ameddig ez módomban áll).
Ha kiderülne, hogy teljesen mégis biztosak lehetünk sokmindenben, az emberiség tudása miatt iszonyu büszke lennék, legfeljebb a saját egyéni képességeimről lenne meg a lesulytó véleményem. De azért a lelki egyensúlyom ettől sem rendülne meg túlzottan. Ennyire vagyok képes, és kész.
Ha kiderülne, hogy az életnek mégsincs semmi célja, talán az vígasztalna, hogy még így is megérte.
Ha kiderülne, hogy a magzatnak nincs tudata, érzése, az abortuszt a kárbaveszett lehetőség miatt akkor is helyteleníteném.
Ha kiderülne, hogy az állatoknak mégsincs tudata, akkor az érzelmekre és az ösztönös viselkedésre apellálva változatlanul, töretlen lelkesedéssel keresném a kommunikációs lehetőségeket.

Viszont komolyan megrendülnék az alábbi feltételezett tévedéseknél, mert ezekben több általam értelmezett valamilyen konkrét tapasztalat van:
Ha kiderülne, hogy a liberalizmus (vagy egyéb ideológia) egy valóban káros dolog és főként attól, hogyha kiderülne, hogy minden követője egyforma rossz tulajdonságokkal megáldott, az komoly traumát okozna.
Ha kiderülne, hogy a homoszexualitás tudatosan vállat bűn, meghasonlottan elfordulnék tőle.
Ha kiderülne, hogy nem minden embernek van egyenlő joga az élethez, olyan értékrend borulást idézne bennem, amit nem tudom hogy hoznék helyre.
Ha kiderülne, hogy a szeretetet valóban érdem szerint kellene "adagolni" azt hiszem továbbra is ragaszkodnék az akkor már tévhitnek minősített meggyőződésemhez.

Azt hiszem, kb. ennyi, de ha eszembe jut még valami, kipótolom.

A továbbiakban kivánok neked nagyon kellemes Fórum-olvasgatást és olyan időbeosztást, amibe belefér azért egy-két időnkénti szolíd hozzászólás is.
Én is megköszönöm az eddigieket és minden jót kívánok.

oncogito