Hogy írod le az ujjam mozgásának okát, a cél szó nélkül?
tényleg hosszadalmas lesz, de próbálom elkerülni a félreértést.
a feladat tehát az, hogy a "cél" segítsége nélkül leírjuk a cselekvésig tartó folyamatot.
- azért gépeled be a válaszodat, mert ki akarod bogozni a problémát
egyszerűbben:
- azért cselekszel, hogy elérd a célodat
tehát amit "cél"-nak nevezünk, az valamilyen formában létezik a cselekvés előtt, másként nem idézhetné azt elő. a cél az a szituáció, amit el akarsz érni, fizikailag pedig ennek a szituációnak a mentális reprezentációja. az olyan reprezentációt nevezhetjük célnak, mely utasít, motivál arra hogy elérd (az elérés módját a szituáció részének lehet tekinteni, lényegtelen, mert az elérés módja egy ugyanolyan reprezentációként jelenhet meg). egy reprezentáció akkor utasít, vonz, ha kapcsolódik hozzá a JÓ reprezentációja (egyszerű kondícionált, asszociációs kapcsolat), és egy reprezentáció tilt, taszít, ha kapcsolódik hozzá a ROSSZ rep.-ja
tehát hogyan jelenik meg ez a reprezentáció?
a folyamatot az indítja el, hogy ROSSZ az ami éppen van.
nem csak a fájdalom ROSSZ, hanem a fájdalom emléke, reprezentációja is. arra gondolok, hogy ha nem lenne semmi rossz abban ami van, akkor nem tennél egy mozdulatot sem. nem mozdulnál azért sem, hogy akkor hátha mégjobb lesz, mert a gondolat, hogy lehet jobb, aktuálisan ezt a rossz érzést okozza. annak hogy melyik helyzetben érzed magad rosszul, azt egyrészt a faj, másrészt az egyed tapasztalatai határozzák meg (vagyis evolóciós oka van, hogy rossz amikor éhes vagy és ezért elkezdesz táplálékot keresni, de részben a tapasztalat az oka annak, hogy rossz az, hogy bár most még nem vagy éhes, de tudod, hogy be fog zárni a bolt mire éhes leszel (ez kiváltja a fájdalom reprezentációjának megjelenését), ezért már most elkezded a keresést (talán lehet azt mondani, hogy a fizikai fájdalom kiváltójának gondolata előhívja a fájdalom reprezentációját).
ha nagyon egyszerűen fogalmaznék: az, hogy itt ROSSZ, arra kényszerít, hogy menj máshova, azt pedig, hogy hova fogsz végül menni az fogja meghatározni, hogy az emlékeid és észleleteid által meghatározott jelen szituációban melyik cselekvési változathoz kapcsolódik legerősebben, legtöbb szálon a JÓ emléke. hogy az agyad hogyan generál cselekvési változatokat, az nem tartozik szorosan a kérdéshez.
ha más szemszögből nézzük a dolgot, a cselekvési variációk egy-egy genom, számukra a környezet, melyhez alkalmazkodni kell a te jelenlegi mentális állapotod. az a cselekvési variáció, amely leginkább illeszkedik környezetébe az nagyobb hatást gyakorol arra, dominánssá fog válni, így ez fogja meghatározni viselkedésedet. ez persze másodpercek alatt játszódik le. ez töredéke az elméletnek, amellyel egy könyvben találkoztam, a szépsége a dolgonak az, hogy a folyamathoz nem kell akarat, ugyanis ez a versengés dönti el, hogy mit akarsz. a verseny eredménye meg a résztvevők közötti különbségektől és a környezettől, vagyis az aktuális állapotodtól függ.
persze az első okfejtés sarkallatos pontja, hogy a JÓ reprezentációja hogyan utasít cselekvésre ill. hogy a ROSSZ-é hogyan tilt. ehhez azt kellene ismerni, hogy hogyan éri el az idegrendszered, hogyha megégeted a kezed akkor az NEKED fájjon, ha meg orgazmusod van, az meg jó érzés legyen. ez talán molekulárisan leírható, bár nem biztos, hogy azon a leírási szinten van bármi jelentése annak, hogy fájdalom.
végigolvasva a dolgot nem tudom, hogy mennyire lesz érthető, hogy mire gondolok, valszeg azért, mert a dologgal kapcsolatos véleményem under costruction.:)
de talán segít egy kicsit részeire szedni a problémát.
gondolom a napraforgó biológiája nem annyira lényeges kérdés, de azért mozog, mert összehúzódnak a sejtek a szárának azon a részén ahol napsütés éri, és azért fordítja a tányérját a nap felé, hogy a magok sok napfényt kapjanak, vagyis nem az egyed túléléséről van szó.
