Kedves Brunhilda!

Nem vitatom, hogy többféle kutyaiskola létezik. Én egy párat végigjártam, hogy rátaláljak a legoptimálisabbra, ahol nemcsak a csibészelés és a hergelés az egyetlen fő attrakció.
Ismétlem, ahol a gazdi maga képzi a kutyát, ott kifejezetten tananyag, hogy csak a gazdinak fogadjon szót a vezényszót illetően.
Konkrétum egy fegyelmező oktatásból: hármasával, vagy négyesésvel felosztják az egymás melletti gazdikat, akik szembeállnak a kutyákkal. Az első pl. ülj-t a második feküdj-t, a harmadik előreküldi a kutyát. És amikor az oktató elkiáltja magát, hogy: vezényszó!, akkor az egymás mellett álló gazdik különböző vezényszavakat mondanak. Az igen nagy hangzavarból a kutyának csak a saját gazdira kell tudni figyelni és neki engedelmeskedni. Ez fontos része az oktatásnak. Azon kívül a gazdi vezényszavára sokszor beleszól mást is az oktató, és a kutyának a gazdi vezényszavára szabad csak figyelni.
Tehát nem valószinü,  hogy a valóságban is mást produkálna. Persze, ismétlem, ahol a fegyelmező gyakorlatok fontosabbak a csibészelésnél, mert ilyen iskolák, ill. oktatók is vannak, bár azokat nem oktatóknak nevezném.

A csibészelésnél pedig, ahol komoly valódi őrző-védő munka folyik, kivétel nélkül a karra való támadást tanítják. Magasabb szinten szájkosaras támadást is, de az is kifejezetten karra.
Hogy esetleg ettől van eltérő oktatás is, az inkább amolyan harci kutya oktatás lehet, arról pedig nem tudok nyilatkozni, csakis az elítélés legfelső fokán.

Egyébként bármikor el lehet menni nézőnek is kutyaiskolákba, ott saját szemeddel is megláthatod az oktatás menetét, ez nem hit dolga.
Címeket mondhatok, ha érdekel.

oncogito