Kedves naadaam!
Persze, hogy gondoltam köztes megoldásra (ezt teszem most is: PhD-zom és mellette dolgozom napi 9 órában, tehát adózom stb., de kutatóként is adóznék, nem? Mellesleg, amennyit én keresnék, az is minimálbér lenne, mint az általad említett nővéreké), de tudod, elég nehéz tudományos eredményeket produkálni hétvégi olvasgatás után, hidd el, próbáltam/próbálom (és még nincs is saját családom!).
Tudom, végtére is döntsön az ember, csak azt hittem, azzal jól jár a társadalom, ha mindenki azt teszi, amihez ért, és amihez van affinitása, szenvedélyesen szereti stb.
Tehát maradna nekem hobbiként a nyelvészet, oké. De ha így haladna a világ (a tudományé), hogy mindenki csak hétvégén kutatgat/talál fel stb. akkor kicsit lelassulna minden, nem gondolod?

OFF
Egyébként pedig százszorosan üdvözlöm a benned lakozó Nyelvészt, barátom! A (remélhetőleg leendő) nyelvész oldaláról nézve a projekted nagyon ígéretes. Ne ítélj a nyelvészekről első látás alapján - nem minden nyelvész merev, az egzaktság pedig minimális követelmény egy tudomány esetében. Gyakorlatiasság? Azt hiszem, ez sem hiány nyelvészeknél, nézd meg, mit csináltak Prószékyék e téren! A magyarral kapcsolatban a legnagyobb "gondot" - többek között - az alaktani gazdagság képezi (már a fordítógépek stb. esetében. Erről bővebben "kettesben", jó?)
Amúgy nagyon szeretem, ha valaki provokatív - hisz rokon lélek :)))
Szió,
m.
Ui: írj e-mailre, ha a kérdéseid itt OFF-ok, válaszolni fogok - már ha tudok...