Timartom számolta ki, ha jól emlékszem.
Az 1 GW nem energia, hanem teljesítmény. Ami teljesítményt kiszámoltál elöször, az annak a (max. "lehetséges") teljesítménye, ha 1m3 víz 1 óra alatt lefolyik 10 méter magasból. Ezt a teljesítményt adja le egy órán keresztül, azaz 27.25Wh energiát ad(na) le összesen. A 36 km2-es tó az 1GWh energiát tudna eltárolni (habár az 1m-es mélység elég aprónak tünik). Természetesen, mivel valós körülményekkel számolnánk, ezért nem lenne 100%, söt szerintem még talán 25% sem..
A javítási lehetöségek közül az elsö, hogy maximalizáljuk a szintkülönbséget. Reálisna vegyük a víztartály mélységét 10 méterre, ez olyan kezelhetö medencének tünik. A vízmennyiség maradjon 36*106m3. Ekkor a medence alapterülete 36/szintkülönbség km2 lesz, ami pl. 100 méteres szintkülönbségnél kb 1000m x 360m-es medencét jelent. Nagy kérdés itt az, hogy honnan szedjük hozzá a vizet.. LÁtszik, hogy nagy elönyben vannak azok az országok, amelyeknek nagy hegyei vannak, mivel ott könnyen lehet víztározót létesíteni egy völgyben, és nagy szintkülönbségek is vannak.
A nagyméretü forgó tömegek pedig szerintem jók. Nem mindegy, hogy milyen formájú a tömeg. Az elönyösebb a nagy rádiuszú korong. A határokat itt az anyag szakítószilárdsági jellemzöi szablyák meg. (ettöl függ, hogy milyen fordulatszámmal lehet pörgetni)
Nem is hallottál ilyen jellegü kutatásról, amely olcsó energiatárolásra adna módot?
