Kedves oncogito!

Eszembe jutott valami a kutyád sértődésével kapcsolatban!

A multkor megfigyeltem az én ebem, mikor kuncsorgott az asztalnál. A dolog kétesélyes (az Ő szempontjából), mert mikor vendégeink vannak általában csurran cseppen valami, de ha csak magunk vagyunk az asztalnál nem szoktunk adni neki.
Ott ült egy darabig és várt. Eltelt egy jó fél óra, és mit nem tett, fogta magát és háttal lefeküdt nekünk! (Ahogyan - ha jól emlékszem - a Te ebed is tett!) Ekkor ugrott be, hogy mi van ha itt ismét a számára jó és a számára rossz között választott, nem pedig megsértődött?
Szerintem teljesen logikus, hogy számára sokkal rosszabb az, hogy kapja az ingert (a kaja látványát, szagát, stb) mintha elfordul és nem látja miről marad le.

A Te kutyádnál ez az elgondolás annál is inkább áll, hogy ebednek elvileg volt másik gazdája is.
Mi van, ha az az illető, folyamatosan szivatta a kutyát??? Folyamatosan az orra alá nyomott valami kaját és a végén nem adta oda neki. Ezesetben reflexszerűen inkább elfordul, mint szenvedjen tovább, azaz már megtanulta, hogy ilyenkor úgysem kap semmit.

Vélemény?