Ideje pontosítani a Helsingin Sanomattal kapcsolatban ebben a topicban elhangzott információkat. A
Helsingin Sanomat, a legnagyobb példányszámú és legtekintélyesebb finnországi napilap a közelmúltban két alkalommal is foglalkozott a státustörvénnyel. Először augusztus 14-én jelent meg a lapban két ezzel kapcsolatos írás Satu Konttinen tollából. Az
Ulkounkarilaiset saamassa kiisteltyjä etuoikeuksia (A határon túli magyarok vitatott előjogokat kapnak)
című cikk röviden ismerteti a törvény tartalmát és a szomszédok reakcióját. A
Vähemmistökysymykset jakavat Unkarin politiikkaa (A kisebbségi kérdés megosztja Magyarország politikai életét)
című írás megszólaltatja a Helsinkiben, az Aleksanteri Intézetben dolgozó Miklóssy Katalint, aki részletesebben kifejti a kérdés történelmi hátterét és többek között annak pártpolitikai vonatkozásait.
Augusztus 19-én a lap újra visszatért a témára és vezércikkben foglalt állást a kérdésben:
Unkari auttaa omiaan (Magyarország segíti az övéit)
Ez a vezércikk (az én fordításomban) alább olvasható.
Magyarország segíti az övéit
A magyar parlament által elfogadott törvény a határon túli magyarok magyarországi jogairól régi sebeket nyitott fel a szomszédos országokban. Különösen Románia és Szlovákia bírálta a törvényt arra hivatkozva, hogy Magyarország beavatkozik a belügyeikbe. A magyarok szerint a cél csak a nemzeti identitás erősítése.
Románia és Szlovákia vékony jégen mozog, ugyanis az ő szólásjoguknak határt szab a magyar kisebbség diszkriminációja és elnyomása. A vita gyökerei az első világháborút követő trianoni békéig nyúlnak vissza, amely a múlt század egyik nagy hibája volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia a központi hatalmak közé tartozott és Magyarország a békeszerződés következtében elvesztette területének kétharmadát, mivel a győztes államok kedvük szerint rendezték el a dolgokat. Két szüleményük, Csehszlovákia és Jugoszlávia, már szétesett. Magyarország olyan területeket is elvesztett, amelyek egyértelműen magyarok voltak, és jelenleg három millió magyar él az ország határain kívül.
A Magyarország által elfogadott új törvény lényegében saját Magyarországon érvényes személyi kártyát ígér a határon túli magyaroknak, továbbá évi három hónapos munkavállalási lehetőséget, valamint kedvezményeket az egészségügy és az oktatás területén. Az ausztriai magyarok nem tartoznak a törvény hatálya alá, hogy az EU ne értelmezze a törvényt EU-polgárokat diszkriminálónak.
A kisebbségekkel való bánásmód fontos része Európa jövője építésének. A magyarok azt remélik, hogy saját és szomszédaik EU-tagsága átjárhatóbbá teszi a határokat és a nemzet kulturális kapcsolattartása a korábbinál könnyebben megvalósul. A szomszédok mérgelődése felesleges. A magyarok hasonló kedvezményeket kínálnak, mint azok az országok, amelyek Németország és Finnország módján visszatelepülőként befogadják saját nemzettársaikat vagy segítik őket azok mostani hazájában. A legfontosabb a kisebbségek helyzetének alapos rendezése, hogy szükségtelen feszültségek ne keletkezzenek. A dologban nincs semmi olyan, amiről a tárgyalóasztal mellett ne lehetne megegyezni, ha megvan hozzá a jóakarat.
