Ilyen barátnőm nekem is volt egyszer. Aranyos lánynak tűnt, és az első időkben nem is vettem észre, hogy nagyon nem szereti, ha másnak van igaza. Én nem nagyon szeretem a vitát, úgyhogy mindig mindent ráhagytam. Idővel persze ő is rájött, hogy attól, hogy én az mondom, jó, még semmi nem változik, mert ez csak amolyan jelzés volt, hogy hallottam, amit mondott, de egyébként nem izgatott a dolog. No, aztán szépen kirúgott. Hát ez az én történetem.