Na nászbuzikák, ez már kicsit jobb, a törzsasztalon süteménygúlák, jégkockák, szabadkôműves háromszögek, magas politikai körök és alacsonyan szálló balfácánok. A hangulat kedvéért felrakhatom lemezen a Bill and Jane playing Monopoly tonight-ot, Chirke May tolmácsolásában, szóval csak így tovább.

Vonnegut nekem elôször Titán szirénjei, valószínűleg túl korán (12), és nagyon nem, viszont érettségi táján Éjanyánk, ami nagyon, nagyon, nagyon igen. Negatív? Kétségtelenül, de nem ettôl annyira megrázó. És ha ô negatív, mit mondanál másik kedvencemre, Heller-re?