Hááát. Eleinte én is úgy voltam vele. Aztán volt egy barátom, aki pszichológiát tanult, és az ő díványán fekve :) jutottam el odáig, hogy elfogadjam magam ilyennek. A híres szólás után szabadon, miszerint: "Az állam én vagyok" -> A melleim is én vagyok. :) Nem azt mondom, ha szóbaállok egy sráccal, és az beszélgetés közben is csak a dekoltázsom stíröli, az idegesít. Ilyenkor szoktam váltani, és affektálva szőke nős viccet kezdek mesélni. Na ilyenkor a legtöbbjüknek leesik a tantusz, amelyiknek meg nem, azzal nem is érdemes tovább szóbaállni.
De amúgy meg csak had bámuljanak a strandon, vagy az utcán, ez legyezgeti a hiúságom, mert ugyebár a pasik egy része odavan a dús keblekért, legyen hát egy kis vizuális élményük. Had csorogjon az a nyál! :)