"De én például soha a büdös életbe nem fogom magam újságírónak nevezni."

"Kiváncsi lennék, hogy a Guru, vagy a Gamestar újságírói írnának-e ekkora marhaságot nyilvánosság előtt, vagy ha el is menne az eszük, másnap bemehetnének-e még a munkahelyükre dolgozni?!"

"Szerinted marhaság volt leírni azt, hogy nem tartom magam újságírónak? (...) Szerintem egyetlen hasonszőrű magazin cikkírója sem képzelhet magáról többet. Mert ez nem újságírás."

Ha már úgyis offtopicba fordul itt minden, hozzátenném a fentiekhez a magam véleményét, szigorúan a szakma szempontjűából, konkrét gamerlapoktól teljesen fügetlenül.

Már több topicban is leírtam, hogy a kritika (review, recenzió, stb.) igen komoly és felelősségteljes újságírói műfaj, a véleményközlő sajtóműfajok családjából. Véleményközlő - ebből rögtön következik, hogy nem lehet objektív, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az újságíró nem írhatja le pusztán a véleményét, hanem a kritizált alkotást/rendezvényt/eszmét/satöbbit be kell mutatnia, meg kell ismertetnie az olvasóval oly módon, hogy a lehető legtöbb információt zsúfolja bele cikkébe, ugyanakkor megfelelően találja el az info/vélemény arányt. Eme gyönyörű műfajnak tehát éppen _bp_ fogalmazta meg a lényegét: "informatív jelleg", ugyanakkor "erősen szubjektív". Miért ne nevezhetnénk tehát ezeket cikknek? És aki a fentieket szem előtt tartva írogat, az miért ne lehetne újságíró?

Azért, mert nincs ilyen diplomája? Havas Henrik (lehet szeretni, lehet utálni, de mindenképpen baromi nagy szaktekintély) tartott egyszer erről egy előadást. Ott mondta, hogy néhány évvel ezelőtt Magyarországon az újságírók 84%-ának volt újságírói diplomája, ám ez az arány folyamatosan romlik, lassan az újságíróként foglalkozók egyharmadának lesz csak középfokú szakirányú végzettsége (vagy még annyi sem). Összehasonlításként két véglet: Ausztráliában az újságíróknak csak 35%-a(!) diplomás, Dél-Koreában viszont 94%-a. Most akkor Ausztráliában a zsurnaliszták zöme kutyaütő, Dél-Koreában meg mindenki rulz? Ugye, hogy nem? Az újságírót ugyanis nem a papír teszi (bár HH meg van győződve arról, hogy az IS kell ehhez a szakmához), hanem egy sokkal fontosabb dolog, a tehetség.

Akkor aki tehetséges, az már újságíró? Nem feltétlenül. Mint minden szakmában, itt is vannak jó és rossz szakemberek. Ha valaki például abból él, hogy a glossza ismérveit (rövid, ironikus, csattanó van a végén, stb.) szem előtt tartva glosszákat ír, akkor újságíró. Lehet, hogy bűnrossz, amit ír, de ha a műfaji követelményeknek megfelel, ha az illető (az alacsony színvonal ellenére) szívét-lelkét beleadja a glosszáiba és ha van olyan újság, ami ezeket a borzalmakat leközli, akkor az illető igenis újságíró. Muszáj ilyeneknek is lenniük. Az esztergályostól kezdve a cukrászmesterig minden szakmának megvannak a maga átlagon felüli, középszerű és átlagon aluli művelői. Megkockáztatnám még azt is, hogy ráadásul mindez független attól, hogy az illető szakember amatőr vagy profi. Egy pályakezdő, diploma nélküli fazon is lehet zseniális publicista és egy szőröspöcsű, háromdiplomás szakma veteránja is írhat dermesztően rossz cikkeket (mindkettőre tudnék példát mondani). Én mégis újságírónak nevezném mindkét embert.

Rátérve házunk tájára: A játékmagazinokat megtöltő emberkék 90 feletti %-ának nincs újságírói diplomája, ez nem is vitás. Ennek oka az, hogy a számgépes' játékok általában a fiatalabb korosztályt érdeklik, a még nem dolgozó fiúk és lányok tudnak jobban elmerülni a játékok világában, képbe kerülni a stílusokat, piacot, satöbbit illetően, megfelelő lexikális tudásra szert tenni, és így tovább. A játékokról pedig nyilván olyan pubiknak kell írniuk, akik értenek azokhoz. A gamerek között pedig igen kevés olyan embert találunk, akinek van újságírói végzettsége, tapasztalata, ÉS hajlandó is játékokról írni. Ezért általában (és jó esetben) olyan gamer csávó ír egy játéklapba, aki jól tud fogalmazni, tisztában van a helyesírási szabályokkal és ki tudja használni a magyar nyelv adottságait. Azonban eme feltételek teljesülése esetén még nem nevezhetjük az illetőt újságírónak. Ehhez az is szükségeltetik, hogy emberünk tudja is, hogy mit csinál. Utána kell néznie annak (vagy rá kell éreznie arra), hogy mi a bánat az a review, preview, stb. Mert lehet, hogy emberünk cikk címén a játék irányítását és billentyűkiosztását írja le. És lehet, hogy baromi jól írja le, tele lesz poénnal, élmény lesz olvasni és egyetlen helyesírási hiba sem lesz benne - a végtermék nem sorolható be egyetlen újságírói műfajba sem, ezért a csávót nem nevezhetjük újságírónak.

Összefoglalva kissé terjengősre sikeredett kisdoktorimat:
Szerintem az az illető nevezhető újságírónak, aki TUDATOSAN meg akar felelni az újságírói műfajoknak, és olyan cikkeket ír, amelyek besorolhatók eme műfajok valamelyikébe. Ez a legfontosabb, ezen kívül másodlagos dolog a tehetség (ettől lesz jó az írás), harmadlagos tényező a tapasztalat (ettől lesz infogazdagabb az írás) és szerintem (HH most megölne, ha ezt olvasná...:))) csak negyedleges dolog a diploma (ettől lesz még infogazdagabb az írás, mert az illető hasznosítani tudja, amit a politológia, szociológia, gazdaságföldrajz, stb. órákon tanult). Ennyi.

Két gyors reagálás még a végére:

_bp_-nek: Én - mivel úgy érzem, hogy tudatosan írom kritikáimat - igenis "többet képzelek magamról", és már kb. egy éve újságírónak tartom magam.

doctxt-nek: Az gamerlapok nem nagyon törődnek azzal, hogy ki nevezi magát újságírónak és ki nem, mivel semmi nem múlik ezen.

További szép napot mindenkinek.

Stöki