A mi Viktorunk egy élhetetlen mulya. Multkor átmászott rajta egy lisztkukac, ő meg csak bambán nézett. Sose láttam még támadópózt felvenni.

Már annak is örülök, hogy ezt-azt eszik néha . December óta van itt, azóta kétszer akkorára nőtt.
Szóval valamit azért fejlődött. Néha a rácson lóg a terrárium tetején, de akkor sem szalad el, amikor kivülröl megérintem a rácson kilógó lábait.

Nem tudom, mit tehetnék érte. Olyan nincs, hogy pókvitamin, időnként megkinálom ilyenolyan póktáplálékkal, meg szép, meleg, párás terráriuma van.