Csanád Béla: Hol vagy, István király?
(Egy huszadik századi végvári lantos éneke 1994-ben)

Nem így jelölted meg az ezredévet,
ahogy mi élünk rontó példaként
Európa keleti közepében,
aminek őre volt és büszkesége, e nép példája ősi küldetésük, melyet
az Úr a népeknek adott, hogy bizonyságot tegyenek fiáról,
az emberségről, s mindenről mi szép, ami nemes
és bátor tiszta eszme, hogy minden jó itt otthonra találjon.
Ne bántsa magyar soha a magyart,
s az idegent barátként megbecsülje.

Erre a sorsra nincs már biztosíték,
az adott szó már fabatkát sem ér,
szeretet helyett hatalmi erőszak,
biztonság helyett vad idegen érdek,
új maffiák és összeesküvések uralkodnak,
s már Benned remél ez árva nemzet,
amely a szabadság nevében retteg és csalódva él.
Nincs tekintély ki célt mutat sem eszme,
Isten helyett a Mammon lett az úr,
Bálvány amit a Pénz farag magának,
s a médiák ünneplik, tisztelik
új szolgaságok csatlósaiként,
hogy mindenütt csak bólogassanak.
Hajdan Rómában "cirkuszt-kenyeret"
követelt a szegény, hogy megnyugodjék.
Ma cirkusz van utcán és parlamentben,
de a szegény csak színpad-töltelék,
választáshoz és demokráciához,
s büntetlen jár, ki országot elad.

Hol vagy, István király?
Hol vagy, király nemzet?
Bár létezel, csak belső bujdosásban,
keseredett szívekben, s bátortalanul.
Te Isten népe vagy, nem játékszer, se fegyver.
Kelj fel, s kiáltsd meg őseid hitét,
s ne szégyelld vallani, mi eleinknek
életforrás volt s méltó büszkeség.
Kelj fel, ki Boldogasszony népe vagy
neki ajánlott fel István király
de hogy segítse azt, ki nem akar
gyógyulni, bízni benne, s életét
hóhérainak adja zálogul?

Boldog a nép, mely ünnepelni tud
Mi nem tudunk, nem jő mosoly szívünkre.
Hol vagytok költők, égi látnokok?
Keljetek fel, Petőfi és Arany
és többiek, Ady s József Attila.
Hol vagy Pilinszky, védő angyalunk?
Keljetek fel csillagai az égnek.
Ti magyar szentek, hősök s boldogok
Keljetek fel ügyünkért, életünkért
S hazátokért ti küzdjetek velünk!
Mert nem lehet, hogy annyi szent erő
és szenvedés és drága áldozat
hiába légyen és semmit se érjen.
Támadj fel újra bennünk, Krisztusunk,
kinek országát százszor megtagadták,
gyöngék vagyunk megvédeni magunk!
És lesz még ünnep, százezerszer ünnep
és boldog nép, mely ünnepelni tud
ha Veled küzdünk, s Veled maradunk.