Sziasztok!

Van egy kis dilemmám: hátha tudtok tanácsot adni. Dömikém tegnap nagyon nyafis volt. Három egymást gyorsan követő szopás után (fél egy, ¾ 2, ¾ 4h) sem bírt elaludni, a végén a fáradtságtól már csak elaludt a cicin két perc szopi után, de letéve rögtön kipattant a szeme. A végén felvettem ismét dajkálni, és kipróbálandó, hogy éhes-e, a szájába tettem a kisujjamat – láss csodát, vadul rácuppant és szopta-szopta-szopta. Azaz csak szopni akart, nem enni, de hát a cicimet mégse ragaszthatom a szájába. Így adtam neki egy itt kallódó cumit, és Dömi boldogan elaludt. Este ismét a cumi segítségével tudott csak elaludni. Amúgy 30-40 perc neki egy evés, napi 7-8 alkalommal, amire azt hittem, ezzel legalább kielégítem a szopási ingerét és nem lesz ujjszopó, mint a bátyja. Erre tessék. Szóval én kétségek között hányódok a cumi miatt. Nem akarom, hogy folyton felébredjen, ha kiesik a szájából és ugrálhassak hozzá, plussz nem szeretném, ha folyton a szájába lógna. Viszont ha megnyugtatja, akkor elvenni se szeretném, ennél többet a nagyobbik miatt nem bírom mellen hagyni sem. Szóval akinek van cumis babája, mikor érdemes odaadni neki, csak elalváshoz? De hát egy ekkorka még mindig aludna szinte. Vagy ha sír, rögtön nyomjam be neki? Hogy kell ezt csinálni? Meg úgy általában, kinek mi a véleménye erről a dologról?

Egy kissé tanácstalan Kriza