Nos, én is jártam már Portugáliában, ha jól számolom, épp e hónapban lesz három éve, és mondhatom, igencsak megtetszett. A legtöbb, amiről írni tudnék, már részben elhangzott itt, azért csak megemlítek néhány dolgot. Először is, megdöbbentő, hogy mennyire hasonlít az ország Magyarországra. Ott is megvannak a regionális különbségek, talán még nagyobbak is, mint nálunk. Lisszabon, illetve a Lisszabon-Portó közötti rész, valamint a déli tartomány, Algarve egyes részei egészen fejlettek, látszik az utakon, autókon, ruházaton, hogy viszonylagos jólétben élnek, de vannak olyan részek is, mint például az Algarve és a főváros között elterülő, ha jól emlékszem Alentejo nevű tartomány, amely egészen elmaradott. Falusias vidék, és mintha a hatvanas években megállt volna az idő arrafelé.

A portugálok imádják a hidakat. Eleve nagy szükségük van rájuk, mert, amint azt már Pirítós is említette, csupa olyan helyen építkeztek, ahol alig van lapos terület, de ők aztán még rátettek egy lapáttal. Lisszabon mellett nemrég épült egy híd, amelyik szerintem megvan vagy 10 kilométer hosszú, emellett ott van nekik az április 25. híd, amelyiket már egészen távolról is észre lehet venni, s olyan magas, hogy szinte már lift kell ahhoz, hogy az ember felhajthasson rá. Persze nagyon hosszú is, és, ha történetesen nem talpraesett magyar turisták lennénk, és nem hajtanánk át a bérleteseknek fenntartott nyitott sávon, akkor még hídpénzt is kellene fizetnünk. És ha már hidak, akkor szólni kell még a portói Lajos hídról is. Ez messze nem olyan nagy, mint az előzők viszont, a Pirítós által említett sajátosságai mellett még megvan az az érdekessége is, hogy a felső átjáró teljesen átível egy lakónegyedet, ahol apró házakban éldegél rengeteg portugál, jó néhányan csupán 1-2 méterre a néha erősen kilengő tartóelemektől. Ha jól emlékszem, volt olyan is, hogy egy ház teljesen körbenőtte az egyik tartópillért, szóval ez mindenképpen érdekes látvány.

Lisszabonban van az ún. Belém torony, egy tengerben álló nagy bástya. Tulajdonképpen sok különleges nincs benne, de nagyon sok képeslapon, meg útikönyvben szerepel, úgyhogy aki szereti az ilyen csúcslátványosságokat, az felkeresheti. Ja, és a már említett négyzetes Baixa negyed végén, a folyó partján lévő nagy téren, szinte minden második portugál hasist árul, meg egyéb drogokat, alig lehet őket lerázni.

Szintén nem volt szó még Sinesről sem, ha jól tévedek. Ez a városka arról híres, hogy ott született Vasco da Gama, de még inkább a kikötőjéről, legalábbis nekem az jobban tetszett. Még életemben nem láttam akkora hajókat ugyanis, mint Sinesben.

A déli üdülővidéken mi Portimaoban szálltunk meg, és onnan járkáltunk el mindenfelé. Portimaoban egyébként túl sok érdekes dolog nincs, viszont nagyon szép a tengerpartja. Sagresbe, itt van ugyebár a kontinens legdélnyugatibb pontja, szerintem mindenképpen megéri elmenni, hiszen a déli tengerparton nem nagyok a távolságok, és utána az ember mondogathatja, hogy ott is járt. Azon a bizonyos fokon egyébként van egy világítótorony, a tövéből pedig lehet bámulni az óceánt. Ha nem túl nagy a szél. Ez talán az egész vidék legnagyobb hátránya. Nem tudom, mindig így van-e, de amíg mi ott voltunk, szinte folyamatosan nagyon erős szél fújt, Sagresben például alig tudtam megállni a lábamon, olyan erős volt. A tengerparton pedig rendesen leégtem, mert hiába sütött hétágra a nap, a szél miatt szinte fáztam, és csak később, túl későn, vettem észre, hogy teljesen vörös mindenem.

Faroban is van egy ún. Csontok kápolnája, mint Évorában, Nagy csontgyűjtemény, jót röhögtünk rajta, egyébként nem nagy szám.

Lagos. Ez egy elég szép kis városka. A főterén, illetve egy nagyobb téren, amely egészen a parton van, működik néhány kisebb kocsma. Nagyon finom kardhalat ettem az egyikben, miközben a tulajjal, illetve a családjával végignéztünk egy jó kis brazil meccset (akkor volt a focivébé, mi voltunk az egyetlen vendégek). Aki bulizni szeretne, Abufeirát javasolnám. Nagy banzáj van az egész városban, nyüzsögnek az emberek, kocsma kocsma hátán, olyasmi, mint Cannes. És igen, bár van néhány német turista is, ez a vidék elsősorban az angoloké, mindenki beszél angolul, meg egyáltalán, nagyon kellemes hely.

No, jól megszaladt a szöveg. Talán még Évoráról szólnék néhány szót. Nagyon kellemes kis középkori város, és úgy vettem észre, az emberek még nincsenek annyira hozzászokva a külföldi turistákhoz. Fent, a római korból maradt Diána templom nyugati oldalán, van egy nagyon jó étterem. Talán kicsit drága, legalábbis elég elit helynek tűnt, de kitűnően főznek. Én valami hallevest kértem első fogásnak, savanyított, szinte zöldségleves szerű, de nagyon finom volt, a pacák meg kihozott egy teljes kondérral (csak én ettem levest), majd kimerte majdnem a felét a tányéromba. Mikor sikerül kivégeznem az adagot, jött - gondoltam, most szépen elviszi a megmaradt levest - és újra megtöltötte a tányérom, miközben vigyorgott, hogy én vadul tiltakozom.

Szép volt, na, igazán megszerettem azt a vidéket. Idénre Spanyolország déli része van betervezve, de még biztos, hogy visszamegyünk egyszer.