"Miért ne lehetne több fogadóállomás, mint 10-100?"
A fogadóállomások száma is drágítja a projectet, és így a termelt áramot is.
A másik topicbeli léggömbös megoldást nyugodtan el lehet felejteni, főként abban a változatában, hogy tükrökkel műholdról fényt juttatunk rájuk, és azt napelemekkel árammá alakítja, majd a földre sugározza. A napelemek hatásfoka 10% körüli, tehát minden rásugárzott 10W-nyi fényből 9W csak melegítené, és 1-2 óra múltán bumm.
Amennyiben mikróval próbáljuk eltalálni, és ez nem mindig sikerül, akkor az eltalált emberek fogják melegnek érezni a helyzetet.

Műholdról a geostac. pályáról földi vevőantennára mikrot lőni, még ez a leginkább kivitelezhető. Alacsonyabb pályán keringő holdat folyamatosan követni kell az antennával, ami a mai technika mellett sem mindig sikerül, (ilyenkor hova megy a mikro?), és a műholdnak időnként másik antennára kell állni. (Ilyenkor szintén hova megy a mikro. Egyszerűen elzárni nem lehet, mert ha csak befelé érkezik energia, kifelé nem, akkor a műholdat fogja (túl)melegíteni, és most mi akár egy atomreaktor-blokknyi energiáról beszélünk műholdanként.)
A mikrohullámot csak akkor lehet pontosan irányozni, ha az antenna a legprecízebben paraboloid alakú. Ezt a tökéletes felületet egy mikrometeor is megbonthatja, ami után egy sugárnyaláb nem a földi antenna irányába, hanem pl. a többezer km-re alvó ember feje felé tart majd... és reggelre eggyel kevesebben leszünk.
A mikrohullám frekvenciáját úgy kell megválasztani, hogy a legkevesebb veszteséggel érje el a földet. Csakhogy a telekommunikációs műholdak szintén ebben a frekisávban dolgoznak, azaz vagy áramod lesz, vagy DunaTV-d.

"A Holdon természetesen(?) még nincs bázisunk, nincs ott semmi az általad felsorolt dolgok közül."
Akkor ezek létrehozása szintén költség, ami jelentősen növeli az űrben termelt áramod költségét.

"kiszámoltad, hogy mennyibe kerülne úgy az energia?"
A földön 6milliárd ember él, az kb. 1,5milliárd lakás. Ha a villanyt-melegvizet-fűtést mind az űrárammal biztosítjuk, akkor átlagosan 7 KW kell óránként. Szimbirszk-ben több, Nairobiban kevesebb.
1 m2 napelem 200W áramot ad, akkor egy lakáshoz kell 35 m2, az összes lakáshoz 52.500 km2, azaz több mint fél Magyarország.
Ha 1 m2 napelem 70$(nagyfogyasztói kedvezménnyel!!) és a feljuttatása mégegyszer ennyi, akkor csak a napelemek 7350 milliárd dollárba kerülnek. Ehhez jönnek még a sugárzó műholdak és a földi vevőállomások költségei, valamint az összeszerelést végző űrhajósok munkabére, ami nem kis tétel. (Mintha fél Mo-ot kellene leparkettázni!)
A fenntartási költségnél jelentkezik a meteorok és az űrben lebegő tárgyak által okozott károk javítása, és a fékezőhajtóművek üzemanyaga. (Ez a monstrum úgy viselkedik, mint egy napvitorla, azaz a napszél sugárnyomása egyre távolabb fújja a naptól, ezért időnként fékezéssel alacsonyabb pályára kell állítani.

És végül rájövünk, hogy még csak a lakossági fogyasztást elégítettük ki, az ipar még mindig a hagyományos energiákat használja. Ekkor elindulunk további napelem-táblákat vásárolni...