Szerintem érdemes meghallgatni az egyiptológusok véleményét is a Nagy Piramis és a Szfinx korával kapcsolatban, ezért most őket követem.
Mi bizonyítja, hogy Kheopsz építette a Nagy Piramist? Az egyiptológusok a következő dolgokat sorolják fel:
1: A könnyítő kamra kőfejtői jelei (azok legújabb vegyelemzés a festék korát i.e. 2500 körüli időre helyezte).
2. A piramis körüli sírokban Hufu udvarához tartozó személyek vannak eltemetve.
3. A vandál módon elpusztított sírtemplom töredékei közt megtalálták Kheopsz nevét.
4. A Westcar papirusz (i.e. 16. sz.) szintén úgy beszél a piramisról, mint amit Kheopsz épített.
5. Késői korokban az egyiptomiak Kheopsznak tulajdonították a piramis építését (lásd: Leltárkő és a görög írók beszámolói).
6. Dzsedefré -a hajóaknában fennmaradt feliraton- a piramis építését Hufunak tulajdonította.
7. A Nagy Piramisnál használt vakolat carbon-14-es vizsgálata azt az Óbirodalom idejébe datálta.
8. A Nagy Piramis és a temetői komplexum tökéletesen beleillik az egyiptomi piramisok fejlődésének vonalába.
A régi egyiptológusok úgy gondolták, hogy a Szfinx sziklájából a homok és a víz formált oroszlán alakot (még nem tudták, hogy egy kőbánya veszi körül). A kőkori emberek fantáziáját megragadta a keletre néző, oroszlán formájú szikla és emberarcot faragtak neki, részben kiegészítették. Khephrén a szobor arcát átalakíttatta saját képére. Azóta megtörtént a Szfinx és környékének teljes kiásása (1925 után). Az egyiptológia ma szilárdan állítja, hogy a szobor a IV. dinasztia idején, nagy valószínűséggel Khephrén idejében készült (de talán Kheopsz vagy Dzsedefré kezdte kifaragtatni). Hogy mi bizonyítja, hogy a Szfinx a gizai komplexum része? A régészek a következő dolgokat sorolják fel:
1. A Szfinxsztélé utolsó töredékes sorai említik Khephrén nevét (sajnos nem tudjuk milyen vonatkozásban).
2. A Szfinx arca nagyon hasonlít Khephrén diorit szobrára, átvéve elálló füleit, és kiálló arccsontjait.
3. A IV. dinasztiától nem ismerünk régebbi szfinxábrázolást (oroszlántest, emberarc és nemesz a fejen, ureusszal). A meglévő kisméretű szobrok –több ezer ilyen készült- mind későbbiek!
4. A legjobb bizonyíték az lenne, hogy a Szfinx régebbi a IV. dinasztia idejétől, ha mondjuk a II. dinasztia korából előkerülne egy szfinxábrázolás. Ilyet miért nem találtunk, hiszen a fejet sohasem lepte be homok!
5. Giza valóban szenthely volt a korai dinasztiák idejében, sőt már az előtt is, de ez még önmagában nem bizonyítja, hogy a Szfinx korábban készült. Voltak itt már sírok korábban is, de a nagy építkezések Kheopsszal kezdődtek.
6. Gizában minden négyzet vagy téglalap alakú, csak a szobor ürege nem. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Szfinx medencéjének déli oldala Khephrén töltésútja mellett fut. Magyarán: a felső és alsó templomot összekötő út előbb készült el, mint kivájták volna a Szfinx körüli üreget!
7. A szobor környezete, tehát a Szfinx előtti két templom és a délre lévő töltésút a IV. dinasztia idején épült. A Szfinxtemplom mintáinak karbon vizsgálata is ide nyúlik.
8. A töltésút északi oldalán egy vízelvezető árok fut, mely megakadályozta, hogy az út oldalát mossa a piramisok felől lecsordogáló esővíz. Az árok a Szfinx medencéjébe torkollik: ha az út később készült volna el, mint a szobor, akkor az árkot nem vezették volna egyszerűen bele a szobor üregébe!
9. A Szfinx erózióját nem egy történelem előtti esőzés, hanem a talajvíz és az a rövid esős időszak okozta, mely i.e. 2500 után következett be. A szobor testének középső része hihetetlenül gyenge mészkőből készült, a fej már egy keményebb rétegből (azon nincs is eróziós nyom!).