T. elnyomott és topictársak !

Válaszomat egy megjegyzéssel kell kezdenem. Már korábban is kaptam kritikát, hogy elterelem a topic témáját, mikor a Magyar Koronáról beszélek hosszasan.
Számomra a magyarság két legfontosabb meghatározója a nyelv ill. az államiság, ez utóbbin belül pedig - jobb szót nem találok - a hűség. Értem itt ezalatt, azt, hogy magaménak érzem az országomat, kész vagyok érte akár áldozatokat is hozni, szolgálni.
A Magyar Szent Korona ill. a koronatan ezt testesítette meg. A Korona nem tárgynak, hanem személyiségnek minősült, évszázadokon át a legfőbb közjogi méltóság volt, melynek még a király is alárendeltje. Ez nagyon fontos, ilyen a világon sehol máshol nem volt. Történelmünk során számos népet befogadtunk, számos idegen származású királyunk volt, de mindegyiküket egy dolog kellett jellemezte, hűség a Koronához. A nép a királyt addig el sem fogadta, amíg az az egy bizonyos Korona a fejére nem került. És a főrendek még a királyal is szembe fordultak, ha azt látták, hogy az hűtlenné lett a koronaeszméhez, Zsigmond egyszer még bocsánatot is kért a Koronától ezért.

A magyar nyelv történelmünk során nem volt a magyarság feltétele, hány és hány olyan nagy magyart ismerünk, aki talán egész életében sem tanult meg magyarul. Példát mindenki ismer eleget, elég csak az aradi vértanúk nevei között szétnézni. Ami összetartotta ezt az igen heterogén országot az a Korona volt. És amikor a XIX. század második felében a nemzet számára a Korona elvesztette befolyását, részben a liberalizmus, részben a nacionalizmus eszméi törtek előre, a Korona országa jóvátehetetlen kárt szenvedett.

A topicnyitó bevezetőjében feltett egy kérdést arra vonatkozólag, milyen kiutat látunk nemzetünk számára, felvetném azt az artelnatívát, hogy amennyiben a magyarság romlását a koronaeszmétől való eltávolodás okozta, lehet, hogy felemelkedésének kulcsa is itt van elrejtve.

Ilyen hosszúra nyúlt bevezető után megpróbálok néhány gondolat erejéig visszatérni a magyarság és a kereszténység viszonyához. Nyilvánvaló, hogy a fentebb feírtak baromságok a racionális gondolkodás keretei között. A Korona eszméje feltételezi egy felsőbb hatalom, Isten létezését, az ebben való hitet, ez az alapja, Isten hitelesíti a Koronát, másképp nem is lehetne személyiségnek tekinteni. És még egy dolgot feltételez, mégpedig a magyarság küldetéstudatát.
Vagyis azt, hogy Isten rendelte Pannóniát a magyarok hazájául, hogy itt éljenek és valósítsák meg küldetésüket, hozzák létre Isten országát, a szent királyságot, és ehhez adta a Koronát, mint a szent királyság eszmei megjelenítését. (Hasonló ez a zsidó nép küldetétudatához, vannak is párhuzamok.)
A Korona jelképisége, ami szakralitását tanúsítja, egy külön téma, amibe most szintén nem megyek bele.

A mai ember számára már ezek nagyon idegen gondolatok, de mondom ezt évszázadokon keresztül élő valóságnak tekintették. Ezek után természetesen nem mindegy, hogy hogyan viszonyulunk a Korona eredetéhez. A mai hivatalos álláspont szerint XI. századi, több eltérő származású darabból gyorsan, hevenyészve összeállított mű. Nyilvánvaló, így szó sem lehet Szent Koronáról.
(még egyszer megemlítem, a fő hivatalos érv a XI.századi Dukász Mihály arcképe a Koronán, ami 8 mm.-rel szélesebb mint a foglalat, hogy ki ne essen, két szöggel van rögzítve !)

Folyt.köv.