Csupka /* 41 */ (hü de nem szeretek gépelni) :-)
A községtől nyugatra alig 1 km-re a Halász-patak (vagy népnyelvén
Rák-patak) mellett, A 70 m magas Várhegy lapos tetején, A
Slossbergen találjuk a külső és belső várból állt nádasdi vár
maradványait.
A kb. 205 m hosszú, legnagyobb szélességében 36 m, kelet-nyugat
irányba húzódó várudvart terméskőből rakott 3 m vastag fal övezte,
melynek maradványai egyes szakaszokon, mintegy 1 m magasságban ma is
megvannak. A feltárás során a vár délnyugati részén, a belső vár
falánál egy épületnek, valószínűleg az őrség lakásának, és egy
köralaprajzú torony falmaradványaira bukkantak. Valószínű ezen
a tornyon keresztül vezetett az út a vár felvonóhidas kapujához. A
várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső
vár oldalán egy 10 m széles, 1.5 m mély árok húzódott. Ez az épületsor
feltehetően egyszintes volt, fazsindely tetővel fedve, és itt
helyezkedett el a palota is. Ezen a részen egy kb. 8x4.5 m méretű,
többszintes toronyépület maradványait találták meg, amely valószínűleg
ugyancsak kaputorony lehetett, mert ennek 3 m széles kapubejáratát is
feltárták.
A most folyó régészeti munkák bizonyára újabb adatokkal fognak
szolgálni a nádasdi vár építéstörténetéhez.
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés
szerint illír vagy kelta eredetű, illetve IX. századi frank építkezés.
II. András pécsi püspöknek 1235-ben kiadott adománylevelében "terre
bissenorum de Nadasst", mint a nádasdi britek földjével
határos bizonyos földet adományoz a káptalan számára. J. Abbot angol
történész leírása szerint 1022-ben Szent István korábban két angol
herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Később a
király egyikükhöz, Edwardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek
Legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agatha házasságából
született Szent Margit - Skócia királynőlye -, kinek szülőhelye
feltehetően a nádasdi vár lehetett.
A vár tényleges létezésére vonatkozó oklevelet a pécsi káptalan
1296-ban adta ki, melyben bizonyítja hogy a Kórogyi nemzetségből
származó Clebus comes utódai "Zeliz" (Zseliz) nevű peres birtokra
vonatkozóan békés egyeséget kötöttek és ezen oklevélben
"possessionis et castri Nadas"-t említik birtokukként. Egy 1309-ben
kelt oklevélben "arx Nadas"-ként szerepel A nép Réka várnak is nevezi
de ilyen alakban okleveleinkben nem fordul elő.
A kórógyiak hűtlenségbe esve, birtokaikat Károly Róbert 1321-ben
elvette, de I. László király 1343-ban László pécsi püspök és
testvéreinek Philpus és Philpe-nek "castra Korogh el Nadas"-t összes
tartozékaival együtt visszaadta. Zsigmond király 1397-ben Maróti
Jánosnak adja érdemeiért más birtokkal együtt Nádasdot is, valószínű,
hogy csak zálogba, mert a Kórógyiak kihaltával, 1473-ban monoszlai Csupor
Miklós lett a birtokosa. Bár az adományozások során ez időben a
várról nincs említés, de a feltárás annak XV. századi fennállását is
bizonyította.
Pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen
tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a
mohácsi csata után, mert ezt követően már nem említik.
A vár maradványait a környék lakossága hordta szét lakóházaik,
malmaik építkezéséhez. Az 1777.ik évi "Visita Canonica" csak
rommaradványként említi, míg az 1810. egyházi látogatáskor a romok
mellett egy rondellaszerű épület romjait is megemlítik, a hozzá
csatlakozó épület maradványokkal. Irodalom: Csánki D.: II.510. -
Mályusz E.:I.513. - Nagy I.: 1878.: IV.328. - Papp László: Rékavár
és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs 1967. Jannus Panonius Muzeum
füzetei. 12. sz. - Wenzel G.: X.233.
GroundZero/* 40(39) */
Kb. ilyesmi leírások olvashatóak a könyvben.
Mátyás király:
No, ebből lehet ötletet meríteni. Köszönjük!
Csupka /* 46 */
Gerencsér-várból tényleg nem sok maradt. Egy torony, kb embermagas
romja amit fényképen látok, de a Vértes turistatérképén is fel van
tüntetve.
Az apátság romjaira felhívta a bányaőr a figyelmünket, mint egyetlen
"vár" amit a környéken ismer. De nem volt már lelkes a csapat. :-(
