quizas Creative Commons License 2001.06.25 0 0 8490
Sziasztok!

Biztos igazatok van a tejszaggal kapcsolatban, de sajnos többnyire nincs itthon más, hogy böfiztesse a babát.

Köszönöm a keltegetéshez hozzáfûzött tapasztalatokat is. Én sem jókedvembõl szoktam, hanem többnyire úgy történik, hogy én már vagy negyedórája fönn vagyok és nézem, hogy küzd álmában a szelekkel: nyög, fölsír, forgatja a fejét jobbra-balra (ezért van az, hogy hagyjuk este magunkon elaludni, mert így hasra tudjuk letenni - egyébként nem megy - és kevésbé ébreszti föl magát hadonászással). És egy idő után inkább fölveszem: amint a cicire csatlakozott, megszűnnek vagy enyhülnek bajai. Ezért sem tudom, hogy éhségében tekergett-e vagy a szelek miatt, vagy mindkettő. Nappal sem tudom megállapítani, hiszen szinte mindig puppolásra ébred, és ha eltelt úgy 3 óra, adok neki enni. Csak evés közben szokott kiderülni, van-e étvágya.

Ja, és egyenlõre nem fedeztem föl összefüggést az elsõ éjszakai ébredés és az utolsó evés közt. 4-8 óra telik el a kettõ között (szívesen írnám, hogy ennyi órát alszik, de ez még a jövõ zenéje, azt hiszem).

Azt viszont látom, hogy az elolvasott napirendekhez képest mi elég bohémek vagyunk, hiszen a baba este tíz előtt nem szokott lefeküdni (de inkább 11-kor hiszen a fürdés-szoptatás-böfiztetés elég hosszú). Ennek az az oka, hogy az apja nagyon szeret babázni, ő is fürdeti, viszont "rugalmasan"= későn jár haza, sokszor 8 után. És akkor persze örömmel veszi kézbe a babát, beszélget vele, kényezteti. Reggel ellenben szinte mindig visszaalszik Kisbulcsú 9-10 óráig, ha nem tovább -, ahogyan az apja is. És kimerült anyja is, akinek továbbra is 9 óra egyben lenne az alvásigénye. Pedig nagyon mondta mindenki, hogy majd megszokom.

Szerintetek a késõi fektetés miatt lehet ilyen összevissza a napirendünk?

quizas