Kedves Kígyó és Osszián,

Örülök a visszajelzéseknek, mert bevallom, habozva fogtam neki az írásnak, ti. egyszerűen nem lehet rövidebben leírni ezt. És tudom, hogy az emberek (beleérteve magamat is) utálják a hosszú, okoskodó hozzászólásokat :)

Amúgy valóban régen foglalkozom ezzel, és nekem is hosszú időbe került, amíg arra a következtetésre jutottam, hogy most talán már értem...

(Nem kell magyar "klaviatúra". Minden számítógépen bárhol be lehet kapcsolni olyasmiket a Windowsban, hogy Multilanguage Support vagy a Keybord -> Languages beállítást. Ez utóbbi esetben pl. a Ctrl+Shift lenyomásával 4 nyelv között válogathatok a gépemen. Egyik a magyar... Az igaz, hogy meg kell tanulni, mi hol van a billentyűzeten. Bocs, ha Off voltam!)

Amúgy meglepő, Kígyó, hogy ennyire meglovagolod ezt a férfiak-nők témát. Mert jóllehet itt az amerikai kontinensen a mai politically correct-mániában szinte minden intézményt kitámadtak a harcos feministák, de tudomásom szerint a páholyokat (még) nem. Valahogy ezt elfogadják tényként (?). Igazából nem is próbálja megmagyarázni senki, hanem csak azt mondják - "ez van" alapon -, hogy ilyen a tradíció. Továbbá a megközelítés itt az, hogy a szk-ség, mint EGYIK "civil szervezet" a sok közül, önállóan dönti el, ki lehet tagja. Érvként felhoznak pl. olyan szervezeteket, amelyeknek kizárólag nők lehetnek a tagjai... így a mérkőzés állása: 1:1. Nincs semmiféle teória :))

Könyvesember