Kiran: tetszenek a fotók, kíváncsian várom azokat, melyek a belső részeket mutatják.
Webvandor kérdezte (1499), hogy „a királykamrába vezető alacsony folyosó miért a kamra sarkába vezet?”
A Nagy Piramis mindhárom kamrájánál a belevezető folyosó a szoba északkeleti sarkának fut, akár a Vörös piramis vagy a Khephrén piramis kamrái esetében (de sok más piramisnál és sírnál is). A kamrák tehát a bejárattól nyugati irányban terjednek ki.
Ennek vallási okai voltak. Az egyiptomiak a lelkek hazáját mindig nyugatra tették. Temetőik a Nílus nyugati oldalán állták (az összes piramis is itt épült). A szarkofágot szintén a sírkamra nyugati részébe helyezték, akár Kheopsz Királyi kamrájában vagy Khephrén sírkamrájában.
A másik felvetésed (1516), hogy az ezoterikusok szerint a Kheopsz piramis évezredekkel korábban épült, arra egy teljesen hiteles kronológiai támpont létezik, amit rendre elfelejtenek vagy igyekeznek elbagatellizálni.
A Királyi kamra fölötti könnyítő kamrák falain kőfejtői jeleket találtak, köztük többször feltűnik a Hnum Hufu, Hufu név, azaz Kheopsznak, a IV. dinasztia második uralkodójának egyiptomi neve, sőt Kheopsz Hórusz-neve a Mezsdau is. Ezek a kamrák építészetileg teljesen le voltak zárva, oda Kheopsz idejében sem tudtak behatolni, hogy felfessék a jeleket. Vyse ezredesnek 1837-ben járatokat kellett robbantani a fal mellett, hogy bejusson a Davison kamra fölötti négy szobába. A jeleket tehát teljesen hitelesnek kell elfogadnunk, hacsak valaki elő nem áll egy olyan magyarázattal, hogyan kerülhettek oda Kheopsz kartusai. Felesleges tehát bármilyen csillagpozíciókat számítgatni, tízezer éves tervekről beszélni, ha egyszer ezek a jelek ott vannak (és ahol vannak!) az építés óta és bizonyítják Kheopsz illetőségét. Ha a kőfejtői jelek nem lennének ott, magam is arra hajlanék, hogy Kheopsz csupán kisajátítója és felújítója volt a Nagy Piramisnak, mert az jóval korábban épült. Ez idáig –sajnos- még nem találtam semmilyen értelmes magyarázatot arra, hogyan kerülhettek máshogy oda ezek a jelek, mint az építés során.
Hihetőnek tartanék egy olyan elméletet, mely szerint néhány piramis már a dinasztiák előtt is állt. Dzsószer volt az első aki utasította Imhotepet, hogy építse újjá a szakkarai piramist, melyben a régészek megtalálták egy fiatal lány lábának egy darabját, melyet a C14-es vizsgálat Dzsószernél 3-400 évvel korábbra helyezett. Utána az egyiptomi királyok saját piramisok építésével próbálkoztak, majd Sznofru, Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz még négy –már álló- piramist renováltatott és alakítatta át saját sírjának. Csak azok a fránya kőfejtői jelek ne lennének a könnyítő kamrákban!