Pepin Creative Commons License 1998.09.13 0 0 132
Kedves Blöki!

Véletlenek márpedig nincsennek - maximum az emberek fejében.
A köznapi véletlen nem objektív kategória, az események összecsengését valamilyen szubjektum tarthatja véletlennek - helytelenül, hiszen pusztán arról van szó, hogy nem rendelkezik elegendő információval, látótérrel.
Kedvenc kísérletem:
Egy aktív lottózót meg kell kérdezni, hányszor tette meg a 86,87,88,89,90 sorozatot?
Senki nem szokta. Hosszas faggatás után kiderül, hogy úgy vélik, ahhoz is nagy szerencse kell, hogy eltalálják az öt számot, ezt nem akarják egy ilyen kicsi esélyű véletlennel kombinálni.
Más. Véletlennek szokták nevezni, ha valaki december 31.-én éjfélkor születik. Pedig az idő számítása puszta konvenció, amely csak a mi fejünkben létezik. Ha egy nappal korábban kezdték volna, az előbbi születés csak egy lenne a sok közül - pedig ugyanarról az eseményről van szó.
Azt hiszem, ezek a példák jól mutatják a fejünkben létező, a valóságos folyamatok logikájától független "véletlent".

Az ok-okozatról egyszerű, továbbnemragozható véleményem van: a dolgok azért történnek úgy, mert valahogyan történniük kell. Minden lehetőségnek valószínűsége van, ezek közül következik be az egyik, nem feltétlenül a legnagyobb esélyű. A valószínűségek meghatározásánál jönnek be újra a korábban említett szabályszerűségek, melyek persze egyre jobbak, de szerintem még mindig jócskán a homokozóban vagyunk.

Mélyebben nem szívesen mennék bele abba, hogy irányítja-e valam(k)i adott esetben a választást, mivel ekkor könnyen a hit vitájának nevezett mocsárba kerülünk. Onnan pedig nincs kiút.

Egy gondolatot azért nem tudok visszafogni. Az én elképzeléseimhez az intelligens világmindenség áll a legközelebb - ahol a struktúrák tartalmazzák a káoszt, vagy fordítva. Ebben az elképzelésben én is, más is része a világmindenség alakításának, hisz istentudja hány alattunk lévő struktúrára hatnak ki tevékenységeink.
Most képzeld el, hogy akarok valamit, ennek érdekében elkezdek tevékenykedni. Aztán nem sikerül és hagyom a fenébe, csinálok valami mást, akár ellenkező jellegű dolgot is. Miket gondolhat erről, pontosabban az ok-okozati összefüggésekről az eggyel lentebbi struktúrában gondolkodó lény?