sajnalom, de egyaltalan nem kell hozza tervezni semmit sem.
elegendo lenne elfogadni azt, hogy minden okologiai nichehez tartozik egy adott genossztetelu populacio. a populacio azon tagjai, amelyeknek magasabb a fittness erteke, mert a genkeveredes folytan a kornyezethez legoptimalisabb genek kombinaciojat tartalmazzak, tobb utodot hoznak letre, igy a populacio genosszetetele az optimalishoz kozelit. mivel a valos vilagban soha nincs allando kornyezet, a populacio genosszetetele is folyamatosan valtozik ugy, hogy az osszfittness ertek a maximum ertek kozeleben legyen. figyelem, ez nem jelenti azt, hogy csak a legjobbak kepesek szaporodni! tehat a populacioban nemcsak 1 allelkombinacio adhat az optimalishoz kozeli fittness erteket.

ha felrajzolsz egy sokdimenzioju teret, amin az allelok fittnessre gyakorolt hatasat, a z tengelynek a fittness erteket veszed, akkor kirajzolhato 1 optimum fuggveny, ami az optimalishoz kozleito allelosszetetelt mutatja 1 adott kornyezeti parameterekhez tartozva. ha ezen elhelyezed a populacio minden egyes tagjanak allel osszetetelet, es nyomonkoveted a populacio genosszetetelenek valtozasat az idoben, akkor kiderulhet, hogy a populacio genosszetetele a domb kozeleben maszkal. ha megvaltoztatod a kornyezeti parameter akarmelyiket, akkor nyilvan mas genosszetetel lesz idealis, ami elmozditja a populaciot az addigi stabil helyerol. ha a kornyezeti tenyezok valtzoasaban trend jellegu osszefuggesek vannak, akkor valoszinuleg a populacio jelentosen megvaltozik az idok folyaman.

szerintem, mint uj tulajdonsag kialakulasat ne a szemen probalgassuk megerteni, hanem egy sokkal egyszerubb peldan. bakteriumok eseteben nagy elonyre tesz szert az a baci, amelyik kis genommal rendelkezik, mivel a dns szintezis hallatlanul energiaigenyes folyamat. allando teruljterulj asztalkam mellett bizonyitott, hogy a minimalgenom a nyero. sajnos, ilyen csak a meseben letezik. a bacik nagyon szivesen felvesznek tovabbi dns darabkakat a kornyezetbol, ha nagyon megszorulnak. az igy felvett dns, ha hasznos, akkor a szelekcios tenyezo allandosaganak megfeleloen rogzul, vagy extrakromoszomalisan fentmarad. ha megszunik a szelekcios nyomas, pl. 1 antibiotikum elfogy a kornyezetbol, akkor az extrakromoszomalis dns 10exp-5 gyakorisaggal elveszik.
antibiotikum rezisztencia ugy alakul ki, hogy valamilyen egeszen mas jellegu enzim, ami valamifelekeppen modositja az antibiotikumot rezisztenciat hozhat letre. a folyamat teljesen veletlenszeru. viszont a kovetkezokben eroteljes szelekcio indul meg a jobb es meg jobb, meg tokeletesebb enzimek kialakulasara. a rekombinacio (ahogy a bacik a felvett dnst kepesek beepiteni a sajat genomjukba) meg felerosititi a mutacios ratat. a folyamatok gyorsasagara es sponatneitasara jellemzo, hogy pl. a kanamicin (neomicin) elleni rezisztenciara 2 tokeletesen eltero szerkezetu enzim alakult ki, valamint 1 uj antibiotikumra nagyjabol 1 ev alatt alakul ki rezisztencia.