Kedves HoMano!

> De ez akkor is érvényes, ha van genetikai kód, meg akkor is, ha nincs.
> Szerintem az egyedszintü szelekció sokkal alapvetőbb kérdés

Mar csak azert is hangsulyozom a különbseget, mert sokak szerint (teljesen jogosan) a szelekcios modszerek nem tul hatekonyak mert lassuak. A "szelekcio" szo, mit ahogy az korabbi hozzaszolasokbol kiderült altalaban azonositjak az ilyen szelekcioval annak minden elönyevel es hatranyaval együtt. Mar csak a konkretum kedveert fontos ezt a különbseget hangsulyozni.

> Nem tudom, milyen mértékegységben érted a 3. generációt, amiben már bejáratódik a tömörítés

A tömörites bejaratodasa alatt csak azt ertem, hogy ami nem bir tömöritödni, az gyorsan kihal a harmadik generacioig. :)

> A Huffman kódolást nyilván nem fogja feltalálni, meg különben sem az lenne az igazi.

Nem explicit tömöritesi modra gondolok. A "tömörites" szot különben is csak hasonlatkent ertem: azt jelenti, hogy az AI eleg önismerettel rendelkezik, hogy magabol a legertekesebbet megtartsa. Ha egy idö utan huffmant, vagy akarmi mast hasznal az mar a maganügye.

> Ráadásul szerintem nincs is fontos szerepe a gondolatrendszeredben.

Lehet, de szerintem a genetikus evolucionak van jo oldala, es arra szerettem utalni, hogy szerintem ezt meg lehet örizni anelkül, hogy a hatranyokkal is elnünk kene. Persze hangsulyozom, ez mind csak spekulacio, es lehet hogy a gyakorlat az ellenveteseidet tamasztja ala. Viszont ha ezt nem alkalmazzuk, lehet, hogy az lesz a problema, hogy az AI eler egy bizonyos meretet es mivel nem all eleg memoria a rendelkezesere, lelassul a fejlödese, "konzervativva valik".
A vitat ugy lehetne eldönteni, hogy ket populaciot versenyeztetün, az egyiket idönkent kompresszios nyomassal, a masikat anelkül. Szerintem csak igy derithetö ki, hogy melyikünk erzese stimmel. Ehhez perze elöbb kell egy AI :)

En egy kicsit atfogalmaznam a reszrendszeres evolucios ötletedet egy szamomra szimpatikusabb terminologiara:
Tovabbra is egyedszintü evolucioban gondolkozom, de ez egyedeknek (valami ügyes technikai modon, amit most nem latok) lehetöve teszem az együttmüködest es vegül a fuziot. (Persze valami implicit folytonos modon, ahol az együttmüködes a fuzio egy gyengebb alesete). Ez majdnem az amit te mondasz, csak az en perspektivambol, hiszen ekkor az en egyedeim a te reszrendszereid.
Attol viszont tovabbra is berzenkedem, hogy az alcelokkal en lassam el a rendszert: az AI konstrualasa elsöre nem azert izgalmas, hogy legyen egy kesz AI-nk, hanem inkabb egy kiserlet, hogy mi az a minimum, ami egy rendszert elinditja a siekeres fejlödes utjan. Ezt minel minimalistabb kezdeti rendszerrel erjük el, annal valoszinübb, hogy amit a rendszer produkal tenyleg az önszervezödes es nem a programozo erdeme.

Nekem nagyon ugy tünik, hogy te az AI-t az alkotok hosszas patyolgatasaval probalod letrehozni. En ezt szeretnem a minimumra szoritani, ha lehet teljesen elkerülni. Azt szeretnem, hoagy a kezdeti program az AI-mag olyan legyen, hogy mindegy milyen celfüggvenyt tüzünk ki, belathato idön belül önmaatol esszerüen intelligensre fejlödjön. Kerdes persze, hoy ez egyaltalan lehetseges e?

> Nekem az aktív adatbázis fogalom nagyon intuitiv, és tetszik is. Valahogy én is igy képzelem. Persze az adatbázis kellően flexibilis kell, hogy legyen. Azonkívül mindig fennáll a lehetősége, hogy a gyakran használt részeket leforditsuk programmá
Szamomra az aktiv adatbazis egy eleg üres fogalom. Nem latom peldaul a lenyegi különbseget az aktiv adatbazis egy allapota es egy (önmodositasra kepese) program között. Szerintem peldaul a LISP nyelvü program, vagy akar egy tetszöleges mai szamitogep tekinthetö "aktiv adatbazisnak". A kulcskerdes az implementacio.