DcsabaS_ Creative Commons License 1998.08.26 0 0 114
Kedves bloki!

Ahhoz, hogy beszélgethessünk egymással, nem kell tudnunk, hogy mi "az" élet vagy mi "az" intelligencia, csak azt, hogy Te és én mit értünk rajta. Én mindkettőről elég pontosan tudom, hogy mit értek. A Te értelmezésed viszont számomra nem eléggé világos, ezért is kérdezek rá.

Az élőről leírt jellemzésedből nem tudom kihámozni, hogy Te mit tartasz lényegesnek és mit nem. A lényeg az én értelmezésem szerint az a valami, aminek minden megengedhető egyszerűsítést túl kell élnie. Vagyis számomra a lényeg az, amitől nem lehet eltekinteni, ami mindig és szükségképpen része a dolognak. Ebből a szempontból gondoltam meg, amit írtál.

Írod:
az élő, szerintem...
"nem emberi "alkotás" (emberi beavatkozás pl a Dolly esetén "nem alkotás") "

Hmmm. Az ember gyermeke pl. teljesen emberi alkotás. Eszerint nem is élő? (A Dolly messze nem annyira emberi produktum - bár az igaz, hogy az embernek is volt benne valami része.) Mindazonáltal, ezzel a megközelítéssel a következő a fő bajom: ha azt mondjuk, hogy csak az lehet élő, ami nem mesterségesen lett előállítva, akkor ebből triviálisan következik, hogy élőlényt nem lehet mesterségesen előállítani. Viszont az is következni fog, hogy ha mesterségesen előállítunk egy mindenben azonos hasonmást, akkor nem tekinthetjük majd élőnek, noha a mintát annak tekintettük. Ezzel az erővel akár azt is mondhatnánk, hogy amikor a sejtek osztódnak, akkor csak az egyik utódsejtet tekintjük élőnek. (Már csak azt kell eldönteni, hogy melyiket.)


Írod:
" fizikai kiterjedése van (tehát a szg.-es vírusok nem élőek)"

A fizika szerint minden anyagi létezőnek van fizikai kiterjedése, ami elég sokféle lehet. Azonban e sokféleségben közös (tehát lényeges) momentum, a téridő-beliség. Az élő és az élettelen dolgok között ebből a szempontból (az én fogalmaim szerint) nincs különbség. Érdekes viszont, hogy szerinted a számítógépes vírusoknak nincs kiterjedése. Mert szerintem van. Időben is elhúzódó folyamatot képeznek és térbelileg is vannak valahol (RAM, HDD, floppy, CD-ROM, ...). A kiterjedésüket mérhetjük az információs térben is (bit, Byte, ...). Az szg. vírusok kiterjedése persze változhat, mint ahogy az élőlények térbeli, időbeli, funkcióbeli, stb. kiterjedései is változhatnak. Ez persze még nem igazolja az szg. vírusok elevenségét, mint ahogy anyagi mivoltukat sem (de ebbe talán kár most belebonyolódni). Megjegyzem még, hogy a valódi vírusokat sem tekintem élőnek (mint ahogy sokan mások sem).


Kérdezed:
"A természet tud szellemit, elvontat alkotni, mármint az ember nélkül?"

Szerintem igen, de ez nem tartozik szorosan az élet problematikájához, hiszen sok olyan élőlény is van, amiről nem gondoljuk, hogy szellemit, vagy elvontat alkotna.


Írod:
"-önreprodukciós képességgel bír "

Ez szerintem a lényeg felé tett puhatolózás, de ugyanakkor túl speciális. Amit én élőnek tekintek, legkönnyebben az is önreprodukcióval valósulhat meg, de elképzelhetőnek tartok körmönfontabb módszereket is.


Írod:
"-önellátó (anyagcsere?) "
Az anyagcsere az többnyire szükséges, de nem folyamatos jelleggel. (Például a spórák sem igen végeznek anyagcserét.) Az önellátásról vonatkozóan pedig ugyanazt mondhatnám, mint az önreprodukciós képességről.


Írod:
"-egyéb területeken is automata"
Nem pongyola a megfogalmazás, csak hát ez a képesség igaz lehet a mesterséges előállítású automatákra is (:-)))...


Írod:
"- akció-reakció-kapcsolat a külvilággal "
(Lásd az előző pontot.)


Írod:
"- élő az, ami majd megdöglik. Ez van! "

Elismerem, ez eredeti megközelítés, de mi a helyzet pl. a baktériumokkal? Azok speciel nem szükségképpen haláloznak el. Vagy ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ők is meghalnak, akkor a szaporodásukat (osztódásukat) kell halálnak tekintenünk. Ekkor viszont az a kérdés vetődik fel, hogy az utódsejtek (amelyek szintén élnek), vajon egy halott (hiszen márt kettéosztódott!) sejtből támadtak életre?


A papucsállatka "tudásán" nem akadémiai doktorit értettem, hanem bizonyos (elég komplikált) reagálási, cselekvési módok összességét.


Idézel valahonnan:
"Azt mondják ha az az autók olyan hatásfokúak lennének - mechanikailag-, mint az ember, 1 liter benzinnel több ezer (elfelejtettem) km-t tudnának megtenni. És ez csak a mechanikai "hatásfok"."

Nem tudom ki vélekedett így, de fatális tévedésben van.

A diesel-motor hatásfokat 45-50 % körüli, a turbináké (gőz és gáz) 90-95 %, transzformátoroké és villanymotoroké 95-99 %, villanykályháké majd' 100 %, jobb akkumulátoroké 80-95 %, kondenzátoroké majd' 100 %, kapcsolóüzemű tápegységeké 90-95 %, rádiótelefoné 70-80 %, stb.


Következő üzenetedben írod:
"negáljunk", majd MÉGSEM negálsz, hanem valamiféle ellentéteket képezel. Ez probléma, ugyanis így könnyen téves következtetésekre lehet jutni. Éppen ezért inkább nem is reagálnék az azután következő gondolatsorra.

Si-agyú 40 alatt:
Én magabiztos vagyok (ne derült volna még ki (:-)))?!? ), hanem a dolgok fejlődésének megvan a maguk rendje. Az intelligens Si-agyú megalkotásához még jó néhány dolgot meg kell előtte csinálni, ami mind munkát és fejlesztést igényel (ezért pénzt és időt is). Viszont e feltételekről látszik, hogy vagy máris adottak, vagy pedig nagy valószínűséggel adottá válnak a következő években.


Ami az evolúció és az ember szembeállítását illeti: az evolúció egyelőre többet tud felmutatni, mint az ember (ez tény), viszont az ember könnyebben tud tanulni az evolúcióból, mint az evolúció az embertől.


Idézel (valakit):
"A világ bonyolultabb annál, hogy csak egyszerűen bonyolultnak nevezhessük!"

Ezzel szembeállítanék egy másik idézetet:
"Minden egyszerű." (bloki)


Kérsz, hogy írjam le:
"az intelligens és nem intelligens rendszerek közötti átmenetet!"

Ó, ez igen egyszerű, úgy hivják, hogy elbutulás (:-)))...