Bazi hosszút fogok írni, aki nem bírja cérnával, az ne olvassa végig, legjobb, ha tartalomjegyzéket írok e célból:
TARTALOM
1. mit beszélgetett egyik kolléganő egyik szülővel az osztályozásról - amikor a tanár jegy nélkül tudja, milyen a gyerek...
2. milyen osztályozási gondjaim vannak, - amikor a tanár semmit se tud a gyerekről...
3. válasz Csabionak, opponálás, kritika meg tanácstalanság gerjesztése...
4. egyebek: hány vé a négy vé meg efféle kiskaliberű dumák...

Tehát:

1. Messziről indítom: Itt az utóbbi időben rászálltak a jegyekre (a vezetőség), hogy legyenek beírva jegyek, mert a diákok haladását a szülő így tudhatja meg.
Ezek után a fenti párbeszéd hangzik el a tanáriban(körülbelül, rövidítve, általam élesítve, kicsit sarkítva):
Szülő: A gyerek jegyeinek átlaga 3,8 és a tanárnő 3-ast akar adni neki.
Tanárnő: Igen, mert nem tudja négyesre az anyagot.
Szülő: De a jegyeiből ítélve inkább négyesre tudja, mint hármasra.
Tanárnő: A jegyek mutatnak valamit, de a gyereket ÉN ismerem, hogy milyen. A Gyanó Vendelnek is hasonlóak a jegyei, de neki négyest adtam, mert órákon jelentkezik meg megpróbálta azt a szorgalmi feladatot is megoldani, aminek az Ön gyereke neki se kezdett, még ha Vendel nem is tudta megoldani.
Szülő: azt hittem, a jegyek arra vannak, hogy az év végén ne érje meglepetés a szülőket.
Tanárnő: Igen, de az embertelen dolog lenne, ha egy gyereket csak számok jeleznének, én a tudását közepesnek tartom.
Szülő: Szóval az évközi jegyek semmit sem érnek, arra nem lehet adni Önnél.

2. Elég régóta tanítok, osztályozok (ez utóbbit nem szeretem csinálni), s régóta fejlesztgetem azt a rendszert, ami szerint a legnyugodtabb lelkiismerettel jövök ki egy jegylezáró óráról. Sok éven át alakítgatott elveim a következők:
Az évközi jegyeket átlagolom, ha öt tized, akkor megadom a jobbat. Az évközi jegyekben tükrözöm, ha valaki órán sokat dolgozik, vagy házi feladatot nem csinál vagy szorgalmit csinál (Mindezt pontozással, 4 pont egy jegyet ér).
Csillagos ötös értéke 5,2 és az alá jegyek értéke 2 tizeddel kevesebb, pl. öt alá = 4,8.
Év végén a teljes évet átlagolom, s ez dönt, ha ez valahány egész négy tized és öt tized közé esik és a második félév átlaga valahány egész öt tizednél jobb, akkor a jobb jegyet kapja év végén.
Év közben és év végén is írhatnak egy javítódolgozatot abból az anyagrészből, amiből rossz jegyük volt, s annak a jegye rendes jegyként kerül a többi közé.
Ma kiakadt egy diák a jegylezáráskor. Más tanár megadná neki erre az ötöst, úgy derült ki.
1. félév: 4 4 2 5, 3
2. félév: 5 4, 5 5 5 4
Mondtam, írjon az ötösért, esetleg két jegyet is szerezhet még. Azt mondja, azt nem akarja, mert az a dolgozat úgysem fog neki sikerülni.
Megkérdeztem más kollégákat is, kiderült, hogy ezerféle osztályozási módszer van csak az isin belül is! Mit szóltok? Ti mit tettetek volna a helyemben?

3. Kedves Csabio, aki a kenguru matekversenyen országos első, az bekarikázás tantárgyból kapja a pontot? Aki az érettségin nem olvassa el rendesen a feladatot, s ezért a pontozási útmutató alapján nem jár egyetlen pont se, az olvasásból kellene bukjon, nem matekból? A kérdésedet ha komolyan veszem, az ide vezet. Egy csomó képletet be kell tanulni matekból is. Aki ezeket bebiflázza, az biflázásból jeles, matekból még nincs kettes. Jó, de aki értve tanulja meg, annak a matekhoz való viszonya jelentősen javul. A biflázók ellen ilyenkor nincs jó gyógyszer. Ha a gyerekedben nem alakul ki az az igény, hogy értve tanuljon meg valamit, akkor a nagyobb törianyagokkal nem fog megbirkózni, mondhatni, ugyanúgy becsapja magát, mint az, aki tudja a képletet, de fogalma sincs az alkalmazásáról. Egy tanár tudja mérni, hogy biflázott vagy értve tanult szöveget hall. Ha a gyermeked tanára érti a dolgát, bizonyára azért adott ötöst, mert a 20 mondattal a gyermeked történelemtudásának megfelelő bővülését látja. Ha a tanár csak biflázásra adott ötöst, OK, akkor csak később fog kiderülni, hogy gyermekednek gondja van a törivel, csupán biflázásból jó. Egyébként nem érdemes belekontárkodni a tananyagba, mert mindig az életkornak megfelelő szinten kell mindent megtanítani. Ha a görög birodalom nagy gazdasági és társadalmi összefüggéseiről próbálnál a gyermekednek előadást tartani, bizonyára unná. Nekünk annak idején a tanító bácsi sok érdekes történettel, mitológiai mesével, a tankönyvi szöveg és képek kiegészítő magyarázatával tanította a görögöket. Nem hasznosabb volt-e, mintha komolyan elkezdett volna mondani egy középiskolás törikönyvet? Én tán épp ennek hatására kezdtem a görög tudomány és mitológia iránt érdeklődni már kiskokromban.
Továbbá, Csabio, írod ezt: "Hát akkor javaslom, hogy írjunk elő magunknak értelmesebb, jobban átgondolt dolgot.
Tudunk jobbat. Ha nem tudunk akkor, ne mi tanítsunk."
Hát ezen nem tudom, mit értsek, kérlek, részletezd. Miért ne én tanítsak? De ha más tanít helyettem, s elolvassa, akkor ő is úgy érzi, hogy ne tanítson? Merthogy az osztályozásnál tán tudnék jobbat, de akkor is kötelező, munkaköri leírásomban szerepel.

4. Bocs, nem jól számoltam a véket. Akkor most vészámolásból kaptam egy egyest, de matematikából attól még lehetek valamivel jobb, ugye?
Ti lezáráskor hogyan veszitek figyelembe az első félévet?
Ja, a fenti szabályok csak a matekra vonatkoznak. Tanítok számtechet is, ahol az osztályozás lényege, hogy mindenki ötös, aki gyengébb valamivel, az négyes. Talán kétszer adtam hármast az utóbbi két évben, de ott a diák nem is akart együttműködni. Mindez azért, mert sztechből csak az igyekezetet tudom mérni, ha valakinek otthon nincs gépe, akkor hátrányban van a többivel, órán meg úgyis együtt dolgoznak velem, s a készségek beléjükrögzülnek... Azért kíváncsi vagyok a véleményetekre erről is...

hahó!
dumaláda vurugya