KoporShow !

Na, ez a hozzaszolasod tetszett, mert latszik belole, hogy gondolkodtal a dolgom.

Mindazonaltal, en mashol erzem a sulypontokat.
Grafnak sokmindent lehet nevezni, kerdes, hogy segit-e a problemak megkozeliteseben. Nekem leginkabb valami frame szeru van a fejemben, ha mar valasztani kell. Vannak objektumok, tulajdonsagok, erteket. Mindezek az idoben valtoznak, az objektumoknak sorsuk van. Ez fugg a tulajdonsagaitol, a kornyezetetol, esetleg meg valami veletlentol is. Cel, hogy a sorsokat elore tudjuk jelezni, sot befolyasolni. Vannak fontos, es kevesbe fontos dolgok, nyilvan meg kell tanulni sulyozni.

Ha a fogalomnal alacsonyabb szinten akarom megragadni a kerdest, akkor egy technikai szintet kapok: az objektumok valamilyen eletterben leteznek, keletkeznek valtoznak, megszunnek. Az eletter (mivel modellezni akarjuk a vilagot) a memoria, de ezt annyi szintre bonthatjuk, ahanyra ertelmes. (A rendszer maga is tudna uj felosztast csinalni.) Kezenfekvo a jelenlegi gepek adottsagainak megfeleloen RAM, HD, CD-k, stb. A HD-n valoszinuleg lennenek aktualis, es archivabb helyek. Ha valami adatbazis feleben gondolkodunk, akkor nem biztos, hogy a RAM -HD fontos a felosztasban, sokkal inkabb a hasznalat szempontjabol kell meghuzni a hatarokat.
Mindig versenyhelyzet van. A taron kivul meg a gepidoert kell kuzdeni.

A szelekcio pedig nem az egesz rendszerre vonatkozna egy az egyben, mert az belathato ido alatt sehova sem vezetne, hanem az ertelmes reszekre. Peldaul a populacio merete kritikus. A kicsi korlatolt, a nagy kezelhetetlen.

A tul durva replikacio (mutacio) - szeleckio-s rendszerrel az a bajom, hogy nagyon alacsony a hatekonysaga. Tehat csak nagyon indokolt esetben hasznalnam ezt, mint egy lehetseges modszert. Ha nem akarjuk, hogy korlatoltak legyunk, akkor a vegso kontrol termeszetessen csak valamilyen teljesen vak modszerrel lehet. Ezt azonban a napi gyakorlatban hatekonyabbakkal lehet helyettesiteni, es csak idonkent osszehasonlitani.
Ezzel maris tobbszintuve tettuk a rendszert, ami szerintem a fejlodes fontos velejaroja.

(Sajnos nehez a 'a nagyon indokolt esetben'-nel kevesbe szubjektiven fogalmazni. Pont ez a fogalmohasznalatunk gyengeje, meg ereje is. Ha megis konkretabban akarok fogalmazni, akkor mondjuk az osszeroforras 20-30 %-at szannam ilyen tesztekre, ami remelhetoleg csokken is, ahogy szakertove valunk valamilyen teruleten.)

Azert szeretek valamilyen logikai jatekra gondolni, mert ott a szabalyok megadasa utan elvileg onmaga is felfedezheti a vilag torvenyszerusegeit, nincs szukseg folyamatos emberi beavatkozasra. Persze az emberi szakerto elvileg mindig gyorsithatja a tanulast.

A vezerlo elv pedig, ami az egesz eroforrasokert valo versengest iranyitja szerintem az informacio termeles. Aki hatekonyabban tudja termelni, az lesz sikeres.

Ha pedig maradok a magasszintu fogalomhasznalatnal, akkor pl. a tarolas-avulas--archivalas-felejtes alrendszert is fontosnak erzem, amibol szinten kell egy kezdetlegeset csinalni, amibol tovabbfejlodhet. Az avulas peldaul erossen temafuggo lehet. De a pontos temafugges ismerete nelkul is lehet valamilyen default rendszer, amit ha fontos, akkor barmikor fellulbiralhat egy specialis modszer.

Fontos meg pl. a becslesek hasznalata. Sokszor a pontos eredmeny nelkul is megbizhato eredmenyre lehet jutni. (Ha pl. ket alternativabol kell valasztani, es az egyik 3 +-1, a masik 8 +-2, akkor nem is erdemes pontosabban kiszamolni.)

Vegezetul az az elmeletem, hogy az itt peldakent feldobott dolgokbol ossze lehet szedni az osszes fontosat, es ha ezek kapcsolatat kelloen tisztazzuk, es implementaljuk, akkor letrehoztuk az MI-t. Mindig lehet persze egy ujabb dolgot mondani, ami kimaradt belole, de ha eler egy kritikus tomeget, akkor mar kepes az onfejlodesre.